Jelenleg a 3I/ATLAS a legnagyobb aktivitással bír, és úgy tűnik, hogy már a Naprendszerünk középpontjához legközelebbi szakaszánál tart.
Jelenleg a Naphoz legközelebb eső helyszínen tartózkodik, és éppen most éli át aktivitásának csúcsát.
A 3I/ATLAS egy különleges látogató a csillagközi térből, amely nemrégiben, pontosabban idén július elsején került először a kutatók látókörébe. Azonban már korábban is a Naprendszerben tartózkodott; az első nyomokat május 7-én észlelték, amikor a NASA TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űreszköze folyamatos megfigyeléseket végzett róla. A szakértők valószínűsítik, hogy az objektum egy üstökös lehet. Azóta számos felvétel készült a 3I/ATLAS-ról különböző földi és űrbéli teleszkópok segítségével, és egyre több információ gyűlik össze róla. A kutatók már most is biztosan állítják, hogy a 3I/ATLAS jellemzői jelentősen eltérnek a Naprendszerben fellelhető üstökösökétől.
Az ATLAS egyelőre magyarázatra váró anomáliái közé tartozik a furcsa csóvája, amely a Nap felé mutatott, majd megfordulni látszott,
A szöveg egyedi stílusban átírva: A szóban forgó égitest nem csupán rendhagyó összetevőivel tűnik ki, hanem az adatok alapján figyelemre méltó mennyiségű nikkelt is tartalmaz. Érdekesség, hogy még a vártnál alacsonyabb hőmérsékleten, távol a Naptól, képes "párologni" az anyag, míg a kómája szén-dioxidban is bőségesen gazdag.
A 3I/ATLAS-szal kapcsolatos kérdések megválaszolását az újabb és újabb adatok segíthetik, és a korábbi két csillagközi látogatóval, az Oumuamuával és Borisovval ellentétben, most egészen sok idő áll rendelkezésre a megfigyelések kivitelezésére. A kutatók a világ minden pontján az üstökösre állították azokat a megfigyelőeszközöket, amelyek hosszabb-rövidebb időre követni tudják az ATLAS útját, bár az új információk nem mindig érkeznek olyan gyorsan: a NASA például a kormányzati leállás miatti szünetnek köszönhetően nem ad híreket az objektumról, az Európai Űrügynökség pedig a Juice szonda potenciális novemberi megfigyeléseinek eredményeit csak februárra ígéri, mivel - a Space.com elmondása szerint - a szonda jelenleg a Nap elleni védőeszközként használja főantennáját.
Hogy az adatok beszerzésére meddig lesz lehetőség, az még nem egyértelmű, de Avi Loeb harvardi kutató szerint az objektum a Naprendszeren át megtett útja felénél járhat. Az ATLAS ugyanis nagyjából most érte el a pályájának perihéliumát, vagyis a Naphoz legközelebbi pontját, körülbelül 203 millió kilométerre járhat a Naptól. A megfigyelésekre jelenleg kevés alkalmon nyílik, mert a 3I/ATLAS nemrégen a Nap "mögé került" a Föld perspektívájából nézve, de novemberben újból előbukkan majd.
Az ATLAS egy különleges, hiperbolikus pályán kering a Nap körül, amelynek excentritása figyelemre méltóan magas.
A csillag vonzása nem lesz elég erős ahhoz, hogy "magához kösse" az üstököst, így az végül képes lesz elhagyni a Naprendszert. Az ATLAS mozgására viszont a Nap gravitációs hatása természetesen befolyással van, ezért amikor az üstökös ismét távolabb kerül a csillagtól, sebessége lelassul. A perihélium idején a számítások alapján a sebessége eléri a 68 km/s-ot, ami óránként 245 000 km-nek felel meg.
