MÁÉRT: 2025 a jövő generációjának éveként vonul be a történelembe.
Egyhangú döntést hozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) külhoni magyar és hazai pártjainak, szervezeteinek képviselete a november 21-i budapesti tanácskozáson, ahol elfogadták a zárónyilatkozatot. A fórum megállapította, hogy 2025 a jövő generációja számára kiemelt év lesz. A Muravidékkel kapcsolatban pedig a Magyar-Szlovén Közös Alap céljainak megvalósítását sürgetik.
A magyar belpolitikai tájban egyedülálló, teljes nemzeti egység jellemezte a közelmúlt eseményeit - emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Hozzátette, hogy bár a Demokratikus Koalíció és a Momentum képviselői távol maradtak a rendezvénytől, a többi párt javaslatait sikerült beépíteni a végső dokumentumba. Kiemelte, hogy 2010 óta 1.400 milliárd forintot szenteltek a külhoni magyarság identitásának megőrzésére, ami évente körülbelül 100 milliárd forintot jelent. Jelenleg 5.500 külhoni magyar szervezettel tartanak fenn folyamatos kapcsolatot, és eddig 9.300 jelentős beruházást valósítottak meg. Az eddigi munkájuk során számos szakszervezeti és szakmai hálózatot fejlesztettek ki, amelynek tagjai között 12 ezer pedagógus, 3.000 külhoni vállalkozó, 200 orvos és 200 újságíró található. Emellett 1.400 testvértelepülési kapcsolat létrejöttét is támogatták. Az oktatási-nevelési támogatást a legfontosabb magyarságmegtartó programként említette, amely keretében minden magyar gyermek után százezer forintot biztosítanak. Jelenleg 230 ezer gyermek tanul külhoni magyar oktatási intézményekben. A határon túli óvodák állapotának javítása érdekében mintegy ezer intézmény felújítását és új építését valósították meg.
Kárpátalja helyzetével kapcsolatban elhangzott, hogy bár sokan elhagyták a térséget a háborús helyzet következtében, az iskolák működése zavartalanul folytatódik. Emellett arról is beszámoltak, hogy a gazdaságfejlesztés terén 6.200 sikeres pályázatot nyújtottak be, amelyek révén összesen 250 milliárd forintnyi támogatást nyertek el a gazdák és a vállalkozók. Semjén Zsolt kiemelte, hogy a következő évi költségvetésük fókuszában a már megkezdett építkezések befejezése áll, és a háború alakulásának fényében fognak dönteni a jövőbeli beruházások indításáról.
Nacsa Lőrinc, az új nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hangsúlyozta, hogy a MÁÉRT fórum résztvevői egyöntetűen támogatták a nemzet egységét. Kiemelték, hogy 2025 a jövő generációjának éve lesz, és hangsúlyosnak tartják a fiatalok identitásának megerősítését. A tervezett kezdeményezések között szerepelnek a kisközösségi programok, táborok, valamint a "Határtalanul!" tanulmányi kirándulás programjának megerősítése. Nacsa Lőrinc kifejtette, hogy céljuk, hogy a fiatalok még aktívabb szereplői legyenek a nemzetpolitikai diskurzusnak. A következő évi költségvetésben biztosítva vannak a nemzetpolitikai források, így minden tervezett program folytatódhat. Ezen kívül elmondta, hogy október végéig körülbelül 60 ezer külhoni család igényelte az anyasági támogatást, míg mintegy 53 ezren kértek babakötvényt.
A MÁÉRT ülésén elfogadott zárónyilatkozat minden külhoni magyar közösségről, szomszédos országról is tartalmaz javaslatokat, ajánlásokat. A Muravidék vonatkozásában szorgalmazzák a Magyar-Szlovén Közös Alap célkitűzéseinek megvalósítását. A muravidéki magyarság képviseletében az ülésen jelen volt Orban Dušan, a muravidéki magyarság csúcsszervezetének elnöke és Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselő.
Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi világpolitikai és szomszédsági témájú beszédében a szlovén kapcsolatokra reflektálva megjegyezte, hogy "várják a jobb időket". Kiemelte, hogy a jelenlegi viszony a szlovén kormánnyal kiegyensúlyozottnak mondható, ami dicséretes eredménynek számít. Emlékeztetett arra, hogy a múltban a két ország kapcsolatai nemcsak kiegyensúlyozottak, hanem kifejezetten fantasztikusak voltak. A mostani helyzet ehhez képest visszafogottnak tűnik - tette hozzá. Orbán reményét fejezte ki, hogy a szlovén belpolitikai események fényében lehetőség nyílik az együttműködés intenzitásának és minőségének növelésére, és hogy a viszonyok elérhetik azt a szintet, ami az előző kormány időszakában jellemezte a két ország kapcsolatát.
