Munkát keres? Lehet, hogy a valóság sokkal kihívásokkal teli, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja.
A hazai munkaerőpiacot egyre inkább a magas szintű, de csökkenő foglalkoztatottság jellemzi, miközben számos területen munkaerőhiány tapasztalható. Ezt a jelenséget a GKI Gazdaságkutató Zrt. alapos elemzése is megerősíti.
2025 első hónapjaiban a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,7 millió főt, majd 2025 májusában 4 millió 669 ezer főre esett, így a március-májusi háromhavi átlag 25 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakától. A foglalkoztatási ráta 75 százalékos a 15-64 éves korosztályban. Ágazati szinten a munkaerőpiac mintegy kétharmadát kitevő szolgáltató szektor húzza a foglalkoztatást. Az iparban strukturális átalakulás zajlik: a hagyományos iparágakban csökkenés látható, ugyanakkor új üzemek létesülnek (akkumulátorgyárak, autóipar elektromos átállása), amelyek a későbbiekben új (főleg vendégmunkás) munkahelyeket teremtenek.
A GKI havi rendszerességgel végzett felmérései alapján a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban egyértelmű elbizonytalanodást jelez. Májusra nézve a vállalatok körében végzett kutatás szerint a következő három hónapban a létszám bővítésére készülők aránya mindössze 9 százalékra rúg, míg 12 százalékuk a létszám csökkentését tervezi. Különösen a kereskedelmi szektorban és az építőiparban dominálnak a létszámcsökkentést tervezők, míg az ipari szegmensben a bővítési és csökkentési szándékok aránya szinte kiegyenlített. Az üzleti szolgáltatások terén viszont a várakozások optimistábbak, és itt létszámbővítésre lehet számítani.
Az egyenleg a pozitív és negatív válaszadók arányának eltérését tükrözi.
Természetesen, itt van egy egyedi változat a megadott szövegről: "A forrás GKI, amely megbízható elemzéseivel és előrejelzéseivel ismert a gazdasági trendek terén." Ha szeretnéd, hogy más stílusban vagy részletezve dolgozzam fel a témát, kérlek, jelezd!
Az új munkahelyek legnagyobb része a magánszektorban keletkezik, különösen a logisztika, az üzleti szolgáltatások, a turizmus, valamint az új ipari beruházások területén. Ezekben az ágazatokban várható a létszám növekedése. Ezzel szemben az állami szektorban és a hagyományos ipar bizonyos szegmenseiben elbocsátásokra is számítani lehet. Érdekes tendencia figyelhető meg a feldolgozóiparban, ahol a nyugdíjazások és munkahelyváltások miatt távozó munkavállalók helyére egyre kevesebb új dolgozót keresnek. A munkaerőhiány már most is komoly problémákat okoz: a szolgáltató szektorban minden harmadik, az építőiparban minden negyedik, míg az ipari vállalatok körében minden ötödik cég küzd ezzel a kihívással. Különösen nehéz helyzetben vannak a mérnöki, informatikai és egészségügyi területeken, ahol a magas szaktudást igénylő pozíciók betöltése gyakran problémás. A fizikai szakmák terén is számos hiányszakma létezik, mint például az építőipari szakmunkások, gépkezelők és sofőrök. A vendéglátóipar és turizmus ágazata szintén szakemberhiánnyal küzd, ami részben a keresetek alacsony szintjének tudható be.
A munkanélküliek száma május hónapban 210 ezer főt tett ki, ami alapján a munkanélküliségi ráta 4,3%-ra emelkedett, ez lényegében az előző év azonos időszakával van összhangban. A munkaerőpiac helyzetét aggasztóan befolyásolja, hogy a munkakeresés átlagos időtartama már 12,8 hónapra nőtt, ami több mint egy évet jelent. Az állástalanok között jelentős a tartósan munkanélküliek aránya: a munkát keresők harmada már legalább egy éve próbál elhelyezkedni, miközben 42%-uknak sikerült volna 3 hónapon belül munkát találni. Ez arra utal, hogy a kedvező általános statisztikák ellenére léteznek olyan csoportok, akik számára nehézséget okoz a munkaerőpiacra való visszatérés. A munkanélküliség területi eltéréseket is mutat az országon belül; például Dél-Dunántúlon magasabb az arány, míg Nyugat-Dunántúlon sok helyen szinte teljes foglalkoztatottságot mutatnak a statisztikák. Továbbá problémát jelent, hogy a regisztrációból kikerültek egy része nem talált munkát, így ők a potenciális munkaerő-tartalékban jelennek meg.
Az üres álláshelyek száma továbbra is figyelemre méltóan magas: a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint 2024-ben körülbelül 65 ezer betöltetlen pozíció volt jelen az ország területén. Ebből a versenyszférában 39 ezer, a közszférában 24 ezer, míg egyéb szektorokban 2 ezer hely maradt üresen. Bár ez a szám némileg alacsonyabb a 2022-es csúcsértéknél, mégis jelentős mértékben tükrözi a munkaerőpiac kihívásait.
Az utóbbi években a magyar munkaerőpiacon egyre inkább elterjedtek a külföldi vendégmunkások, 2025 tavaszán körülbelül 104,6 ezer külföldi állampolgár dolgozott hazánkban, ami egy év alatt 2100 fővel bővült. Ennek eredményeként a külföldi munkavállalók aránya a teljes foglalkoztatásban körülbelül 2 százalékra emelkedett, ám a jelenlétük különböző iparágakban nem egyenletesen oszlik meg.
A vendégmunkások szerepe különösen jelentős a magyar ipar és építőipar területén, ahol nagy gyárakban, építkezéseken, valamint a logisztikai és mezőgazdasági szektorban dolgoznak. A munkavállalók többsége harmadik országokból érkezik, mint például Ukrajna, Szerbia, Vietnam és a Fülöp-szigetek. 2025-től a magyar kormány új szabályozást vezetett be a vendégmunkások foglalkoztatására, amely szerint maximum 35 ezer fő kaphat új, munkavégzés céljából kiadott tartózkodási engedélyt az országban. Ez a szám jelentős csökkenést jelent a 2024-es 55 ezer fős kvótához képest. Fontos megjegyezni, hogy bizonyos esetekben felmentést is lehet kérni a korlátozások alól, ami tovább bonyolítja a helyzet átláthatóságát.
A tervek szerint 2025 folyamán több nagy üzem (BMW, CATL és Eve Power akkumulátorgyár, BYD stb.) kezdi meg működését, ami lokálisan tovább élezi a munkaerőhiányt és bérfelhajtó hatású az érintett régiókban. A vállalatok egy része emiatt béremeléssel, automatizációval vagy külföldi munkaerő bevonásával (vendégmunkások) próbálja orvosolni a munkaerőhiányt.
A 2025-ös év folyamán a foglalkoztatás várhatóan továbbra is erős alapokon áll, azonban a trendek alapján egy enyhe csökkenés is elképzelhető.
A munkaerőpiac struktúrájának feszültségeit középtávon hatékonyan kezelni csak a termelékenység növelésével és a képzett munkaerő utánpótlásának biztosításával lehet. Hosszabb távon pedig komoly kihívásokkal nézünk szembe, mint például a demográfiai nyomás, hiszen egyre kevesebb fiatal lép be a munkába, míg a nyugdíjba vonulók száma folyamatosan emelkedik. Ezen kívül a kivándorlás is újra felerősödött, 2023-ban például nettó 20 ezer ember döntött úgy, hogy külföldön folytatja életét. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaerőhiány egyes szektorokban egyre sürgetőbbé válik, ami pedig a gazdasági fejlődés egyik jelentős gátját jelenti.
