Fedezd fel, kik azok, akiket a kormány kiemelt figyelemmel támogat a következő évi költségvetés keretein belül!
A béremelési ciklus továbbra is folytatódik, amely körülbelül tíz százalékos reálbér-növekedést ígér. Eközben a Parlamentben megkezdődött a 2025-ös költségvetés tárgyalása, amely az új gazdaságpolitika kereteit határozza meg - mondta Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón. Hozzátette, hogy a minimálbér emeléséről a múlt héten született megállapodás. A bérmegállapodás kapcsán kifejtette, hogy a következő két évben negyven százalékos béremelkedés várható. Kiemelte, hogy a kormányzat jelentős szerepet játszott a megállapodás létrejöttében, amely nem érinti a közterhek emelkedését. A minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása szerves részét képezi a költségvetésnek - tette hozzá Gulyás Gergely.
Lapunk korábbi beszámolói alapján a jövő évi költségvetési tervezet fontos előrelépést ígér a pedagógusok számára. A kormány vállalása szerint a tanárok fizetése jövőre eléri a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát, ami jelentős javulást jelent az oktatási szektorban. A 2025-ös büdzsé keretein belül több mint 1600 milliárd forintot szánnak az oktatásban dolgozók jövedelmére, beleértve az óvodákat, általános és középiskolákat, valamint a felsőoktatást. Ez az összeg több mint kétszerese annak, amit a baloldali kormány utolsó, 2010-es költségvetésében terveztek. Továbbá, ha az egészségügyi bérekre fordított forrásokat nézzük, azok összege a 2025-ös költségvetés szerint csaknem négy és félszeresére emelkedik a baloldali kormány által beadott utolsó büdzséhez képest.
Gulyás Gergely bejelentette, hogy a vidéki otthonfelújítási program kifejezetten a kistelepülések lakóinak kedvez, hiszen a támogatás mértéke akár 50%-ot is elérhet, így maximum hatmillió forint igénylésére van lehetőség. Ezen kívül, a munkáltatók számára is elérhető támogatás révén a lakhatási költségekhez havi 150 ezer forintot nyújthatnak. A kormány emellett ösztönzi a bankokat is, hogy az ötszázalékos lakásfelújítási hitel feltételeit rugalmasabban kezeljék, ezáltal szélesebb kör számára váljon hozzáférhetővé ez a kedvező lehetőség.
A miniszter véleménye szerint nem szükséges a legzöldebb házak megépítése, mivel a kétmillió forint feletti négyzetméterárak nem indokoltak. Kijelentette, hogy a kormány arra ösztönzi a bankokat, hogy olyan programokat indítsanak, amelyek révén a megyei jogú városokban és Budapesten is lehetőség nyílik az ilyen jellegű támogatások kihasználására. Emellett bejelentette, hogy újabb hat hónappal meghosszabbítják a kamatstopot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem növelheti a családok kamatterheit.
Az új gazdaságpolitikai költségvetési tervezetben hangsúlyosan szerepel, hogy a magyar családok vagyonuk nagy részét ingatlanokba – lakásokba és házakba – fektették. Ezért kiemelten fontos az ingatlanok értékének emelkedése. E mellett azonban nem szabad megfeledkezni a fiatalokról sem, akik épp az első lakásvásárlás küszöbén állnak, vagy bérleti lehetőségeket keresnek.
A kormány által biztosított, új béren kívüli juttatási forma a Szép-kártyához hasonlóan rendkívül kedvező adózás mellett adható, ahhoz hasonlóan kizárólag 15 százalékos szja-t és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell utána megfizetni, azaz összességében mindössze 28 százaléknyi adó terheli. Továbbá a fiataloknak elérhető lesz az ötszázalékos THM-plafon lakásvásárlásra. Emellett a kormány vidéki otthonfelújítási programot is hirdet és a Szép-kártyáról is el lehet majd költeni ötven százalékot otthonfelújításra.
Emellett az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások saját döntésen alapuló, lakáscélú felhasználása egy évre lehetővé válik. A tagok a nyugdíjpénztárban 2024. szeptember 30-ig elhelyezett megtakarításaikat lakáscélra használhatják fel, így például önerőként lakásvásárlás esetén, számlával igazolva pénzügyi fedezetként otthonfelújításkor vagy törlesztőrészletként jelzáloghitel esetében.
A kormányszóvivő a Demján Sándor-tervről beszámolva kiemelte, hogy a tőkehitel és a kamattámogatások vonatkozásában Nagy Márton miniszter a Kereskedelmi és Iparkamarával folytat egyeztetéseket a program részleteiről. Jövőre a program keretében összesen 1400 milliárd forint áramlik majd a gazdaságba.
Mint arról lapunk cikkezett, a jövő évi büdzsé tartalmazza a fedezetét az új akciótervnek is, amelynek fontos pillére a magyar gazdaság gerincét képező kis- és közepes vállalkozások (kkv) megerősítése. Ennek keretében új intézkedésekkel biztosítja a kormány a szektor további támogatását.
A Demján Sándor-program célja, hogy a magyar vállalkozások méretét jelentősen megnövelje, akár megduplázza. Ez a kezdeményezés magában foglalja a vállalkozások fejlődésének támogatását, innovációs lehetőségek keresését és a versenyképesség fokozását, így hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
Különösen figyelemre méltó a 1+1 KKV beruházásélénkítő támogatási program, továbbá a Széchenyi-kártya-program keretében elérhető beruházási célú hiteltermékek esetében a kamat mértékének 3,5 százalékra való csökkentése.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben egy rendezvényen azt mondta, hogy a program részeként 1410 milliárd forint mozdulhat meg a vállalkozások támogatása érdekében 2025-ben. Jelenleg több mint kilencszázezer kkv működik Magyarországon, amelyeket támogatni kell abban, hogy megkétszerezhessék méretüket. Rendkívül fontos még a kkv-k exporton belüli részarányának növelése is.
Továbbá, jövőre 650 milliárd forint értékben valósulhatnak meg olyan európai uniós projektek, amelyek kifejezetten a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését célozzák.
Gulyás Gergely kiemelte, hogy a kormány tervei között szerepel a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázása egy év leforgása alatt. A következő év költségvetésének egyik központi eleme a családtámogatásokra összpontosít. Az intézkedések célja, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen anyagi hátrányt a családok számára. Ennek érdekében jövőre olyan lépések kerülnek bevezetésre, amelyek elősegítik a fiatalok életkezdését, megerősítik a családok pénzügyi helyzetét, és elérhető lakhatást kínálnak számukra.
A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A támogatási rendszer bevezetése, vagyis 2011-től kezdődően 2025 végéig számítva összesen mintegy 4400 milliárd forint marad a magyar családoknál. Ezzel
együtt a családi adókedvezmény megduplázása a jövő év kiemelt feladata.
A kormány 215 milliárd forintot szán a 25 év alatti fiatalok jövedelemadó-mentességének megvalósítására. Emellett harminc év alatti, gyermeket vállaló nők számára is biztosítanak további 20 milliárd forintot az adómentesség érdekében.
A Babaváró támogatási kerete 2025-re eléri a 250 milliárd forintot, ami jelentős lépés a fiatal családok támogatása érdekében. Emellett a gyermekétkeztetésre szánt összeg is folyamatosan bővül, 2025-re meghaladhatja a 140 milliárd forintot, ami 110 milliárd forinttal több, mint a 2010-es évben. A tankönyvellátás ingyenessége a 2020/2021-es tanévtől már teljes mértékben érvényesül, és erre a célra a költségvetés 19 milliárd forintot különít el.
Gulyás Gergely a kormányinfón kiemelte, hogy a nyugdíjak hat százalékkal emelkedtek, és jövőre is várható az értékük növekedése. A 2025-ös költségvetés tárgyalásai során világossá vált, hogy a kormány egyik fő prioritása a nyugdíjasok támogatása, a nyugdíjak értékállóságának fenntartása, valamint a nők kiemelkedő szerepének elismerése.
Így jövő februárjában is mintegy 2,5 millió fő egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesül.
A kormány 2025-ben is elismeri a nők családban betöltött fontos szerepét, és ennek érdekében lehetőséget biztosít a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár előtti öregségi nyugdíj igénybevételére. E célra a központi költségvetés közel 490,6 milliárd forintot különít el. Emellett az állam támogatja azokat az idősebb polgárokat is, akik nyugdíjas éveik alatt is aktívan részt kívánnak venni a munkaerőpiacon. Számukra 2025-ben is fenntartják a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulási adó- és járulékmentességét.
Lapunk megkereste a mindennapi embereket, hogy megtudja, hogyan vélekednek Brüsszel tervéről, miszerint az Európai Unió megvonja a magyar nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat. Az általunk megszólaltatott idősek így fejtették ki a véleményüket:
