Fedezd fel velünk, mi zajlik a termőföldek világában!
A 2023-as évben a termőföldek hektáronkénti átlagára 2,112 millió forintról 2,236 millió forintra emelkedett, ami 5,9 százalékos növekedést jelent a NAV előzetes adatai alapján. A legnagyobb áremelkedés Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol a hektáronkénti árak 20 százalékkal nőttek. Ezt követően Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna vármegyék következnek, ahol az árak körülbelül 10 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb visszaesést Békés és Csongrád-Csanád vármegyék mutatták, ahol a hektáronkénti árak 2-3 százalékkal csökkentek.
"A legdrágább termőföld átlagára 2024-ben Pest vármegyében volt 2,833 millió forintos hektárárral, s még Hajdú-Bihar és Tolna lépi át a 2,7 milliós szintet. Továbbra is a nógrádi földek a legolcsóbbak; egyedül itt nem éri el az 1,4 millió forintot az átlagos hektárár" - mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Az egyes művelési ágakat külön-külön elemezve megállapítható, hogy 2024-ben a szőlőterületek ára 5,6%-kal emelkedett, míg a szántók esetében ez az emelkedés 2,4%-ra rúgott. Az erdőterületek ára 1,5%-kal nőtt. Ezzel szemben a gyep- és kert-gyümölcsös területek esetében körülbelül 1-2%-os árcsökkenés tapasztalható. Az összesített országos termőföldár-növekedés, amely 5,9%-ot mutat, azt jelzi, hogy a 2023-as évhez képest a tavalyi előzetes statisztikák alapján a dráguló területek súlya a forgalmon belül kedvezően módosult, ezáltal az emelkedés főként az erőteljesen dráguló művelési ágaknak köszönhető.
A termőföld-piac tavalyi teljesítménye figyelemre méltó élénkülésről tanúskodik. Az előzetes statisztikák szerint a korábbi év 29,1 ezres adásvételi volumenéhez képest 2024-re ez a szám 40,1 ezerre emelkedett, ami körülbelül 38%-os növekedést jelent. A tranzakciók számának emelkedése szembetűnő, különösen Heves megyében, ahol a tavalyi évben 137%-os növekedést tapasztalhattunk. Ez a kiugró eredmény részben a korábbi évi jelentős csökkenés következménye, így a bázishatás is befolyásolja a számokat. Érdekes módon, a többi megyében nem tapasztalunk visszaesést, azonban Nógrádban a tranzakciók száma időarányosan stagnált, hiszen ugyanannyi adásvételt regisztráltak 2024-ben, mint az előző év hasonló időszakában.
A forgalmat az adásvételekben érintett összes földterület méretének tükrében elemezve, 2024-re 25%-os növekedést mutatnak a számok, időarányosan. Ez azt jelenti, hogy az eladott földterületek mérete nem követte a tranzakciók számának emelkedését; más szóval, az átlagos eladott földterület kisebb volt, mint a tavalyi évben. Az OTP Termőföld Értéktérképe alapján 2024-ben, a már feldolgozott adatok szerint, összesen 46,2 ezer hektár termőföld cserélt gazdát az adásvételek során.
Előzetes adatok alapján, a legnagyobb területet, mintegy 4,8 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun vármegyében értékesítették. A másik véglet ismét Komárom-Esztergom vármegye mindössze 415 hektárral. Az eladott termőföld-terület négy vármegyében csökkent, a legnagyobb mértékben, egyharmadával Veszprémben. A legjelentősebb növekedés pedig Baranya után Hevesben (84 százalék) és Hajdú-Biharban (71 százalék) detektálható.
A szántóföldi művelés, amely az országos forgalom több mint 70 százalékát képviseli, tavaly 32 százalékos növekedést mutatott. A NAV előzetes adatai alapján körülbelül 32,9 ezer hektárnyi szántóföldet értékesítettek 2024-ben. A kertészet és gyümölcstermesztés terén még szembetűnőbb bővülést tapasztalhattunk, hiszen itt a növekedés elérte a 74 százalékot. Ezzel szemben az erdőterületek esetében csupán 3 százalékos emelkedés figyelhető meg. Érdekes módon a gyepterületek esetében 8 százalékos visszaesés történt. A szőlőterületek adatai viszont technikai problémák miatt hiányosak voltak 2023-ban, ami magyarázatot ad a területen tapasztalható kiugró növekedésre.
A mezőgazdasági területek értéke évtizedek óta folyamatosan emelkedik, és ez a tendencia nemcsak a 2008-as gazdasági világválság idején, hanem a koronavírus járvány által előidézett kihívások alatt is megmutatkozott. A tartósan kedvező árnövekedés tükrözi a szántóföldek stabilitását és vonzerejét. Például egy hektár termőföld, amelyet 2010-ben vásároltak, 2024-re átlagosan közel négyszeres áremelkedést mutatott. Ez a fejlődés nem csupán a mezőgazdaság iránti folyamatos keresletnek köszönhető, hanem a befektetők bizalmának is, akik a földet tartják az egyik legmegbízhatóbb befektetési formának.
"Az idei kilátások alapján a földpiac élénkülése töretlen marad. Az Agrárminisztérium a napokban jelentette be, hogy mintegy tizenháromezer hektár tíz hektárt meghaladó állami földterületet kínál értékesítésre a gazdáknak, és az árverésekre július hónapban kerül sor. Emellett a generációváltást elősegítő, a gazdaságátadást és a fiatal gazdákat támogató pályázatok is meghirdetésre kerülnek a KAP Stratégiai Terv keretében, melyek hosszabb távra biztosíthatják a keresleti oldal erősödését" - mondta Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Mindeközben az elmúlt évek tapasztalatai alapján a klímaváltozás egyre erőteljesebben hat a termőföldpiacra és a haszonbérleti díjakra is, ami miatt az öntözött, vagy öntözésre alkalmassá tehető területek iránt nagyobb lesz a kereslet, ami ezen területek jelentősebb árnövekedésével fog együtt járni.
