Nagy átalakulás küszöbén áll a német energiapolitika – Milyen hatások várhatóak az autóiparra és az atomenergia jövőjére?
Bár a koalíciós tárgyalások még tartanak a februári németországi előrehozott választásokon nyertes konzervatív CDU/CSU pártszövetség és az előző kormány vezető erejét adó szociáldemokraták (SPD) között, de a legvalószínűbb forgatókönyvek alapján nem várható, hogy a német energia- és klímapolitika kulcsterületein nagyon nagy elmozdulás következik be. Az új kormány az elmúlt években járt úton haladhat tovább, de a legtöbb szavazatot megszerző konzervatívok programja alapján néhány kiemelt témában akár jelentősen is módosulhat a hivatalos irány. A CDU/CSU a közös pontok mellett helyenként érdemben eltérő energia- és klímapolitikai tervekkel rendelkezik a várható koalíciós partner SPD programjához képest, nem beszélve a radikális energiaátállást sürgető Zöldekről, akiknek az előző után az új koalícióban való szerepvállalására is van még némi esély.
Az új kormányban potenciálisan részt vevő pártok programjaik alapján egységesen kiállnak Németország 2045-ös klímasemlegességi célkitűzése mellett, és folytatni kívánják a megújuló energiaforrások gyors bővülését, ahogyan a fűtési, szállítási-közlekedési és ipari ágazatok dekarbonizációját is.
A következő koalíciós kormány felépítése viszont...
érezhetően befolyásolhatja azt, hogy milyen gyorsasággal és ambícióval valósulnak meg a további energiaátállási és szén-dioxid-mentesítési intézkedések,
Németország klímapolitikai stratégiájának középpontjában a fenntarthatóság és az innováció áll, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy jelentős szereplővé váljon az Európai Unió klímapolitikai színterén. Az ország elkötelezte magát amellett, hogy ambiciózus célokat tűzzön ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, és az energiatakarékosság, valamint a megújuló energiaforrások használatának előmozdítására fókuszál. A német kormány a „Klíma-védelmi törvény” keretein belül határozta meg azokat a lépéseket, amelyek révén 2045-re klímasemlegessé kíván válni. Az EU-n belül Németország nem csupán egy példamutató modell, hanem aktív részese a közös uniós célok megvalósításának is, például a Zöld Megállapodás keretében. Az ország hangsúlyozza a közép- és hosszú távú fenntartható fejlődést, ami nemcsak a környezetvédelem, hanem a gazdasági versenyképesség szempontjából is előnyös. Ezen túlmenően Németország nemcsak a belső politikájában, hanem nemzetközi színtéren is erőteljesen képviseli a klímavédelem ügyét. A globális klímamegállapodásokban való aktív részvételével és a nemzetközi együttműködések ösztönzésével igyekszik példát mutatni más országok számára. Ezzel a megközelítéssel Németország nem csak az EU-n belül, hanem világszerte is trendformáló szereplővé válik a klímapolitikai diskurzusban.
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy Friedrich Merz konzervatív kancellárjelöltnek az energia- és klímapolitika területén egyensúlyoznia kell majd a változások és a folytonosság között, amennyiben valóban ő vezeti majd a következő német kormánykoalíciót. Az is valószínűnek tűnik, hogy az eddiginél nagyobb hangsúly kerülhet a költséghatékonyságra és a konkrét ösztönzők helyett az általános politikai eszközökre.
A klíma- és energiapolitika kulcsszerepet játszott a leköszönő koalíciós kormány összeomlásában, mivel a szociáldemokraták, szabaddemokraták és zöldek között nem alakult ki konszenzus a beruházási szükségletek és az adósságfékkel való összhang megteremtésében.
A kormányválság következtében számos, a 2030-as klímacélok eléréséhez elengedhetetlen lépés még mindig nyitott kérdés maradt, ezért
Az új kormány szerepe kulcsfontosságú lesz abban, hogy az országot a kibocsátás csökkentésére és az energiaátállásra irányuló ambiciózus célok felé terelje.
Az új kormánynak számos sürgős kihívással kell szembenéznie különböző ágazatokban, és a klímapolitikai intézkedések összehangolása a gazdasági stabilitással, valamint a megfizethetőség szempontjával még hangsúlyosabbá válik, mint valaha – állapította meg a Clean Energy Wire. Az új berlini kabinetnek többek között...
A következő német kormány legfontosabb energia- és klímapolitikai feladatai közé tartozik még a megfelelő tartalék kapacitás biztosítása a megújuló energia növekvő részarányához, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolással (CCS) kapcsolatos jövőkép egyértelműsítése, nem utolsó sorban pedig az is, hogy mint az EU gazdasági vezető ereje, tegyen erőfeszítéseket az Unió egységének biztosítására a nemzetközi porondon a globális rend átalakulása közben.
A klímaváltozás, vagyis a klímaválság kérdése a jelenlegi kampányban sokkal háttérbe szorult, mint ahogy azt a 2021-es választások során tapasztalhattuk.
Az ARD által végzett felmérés alapján a német választók legfőbb aggodalmai között a belbiztonság és a szociális védelem állt az élen, mindkettő 18%-os támogatottsággal. Ezt követően a migráció és a gazdasági növekedés szerepelt, mindkettő 15%-os arányban. Érdekes módon a környezet- és klímavédelem csak a sor végén, 13%-kal zárta a sort, ami jelentős visszaesést jelent a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest, amikor a válaszadók 22%-a tartotta ezt a kérdést a legfontosabbnak.
A klímaváltozással kapcsolatos fő üzenete megfogalmazásában mindkét nagy politikai erő érezhetően óvatos. Ez összefügghet azzal, hogy bár az idei választáson második legtöbb szavazatot kapott, lényegében klímaváltozás-tagadó szélsőjobboldali AfD-vel való koalíciót mindegyik vezető párt kizárta, de előretörése elemzők szerint így is óvatosabbá teheti a német energia- és klímapolitikát.
A CDU alapvető álláspontja ezzel kapcsolatban körülbelül így összegződik a CarbonBrief elemzése alapján:
Fontos, hogy végre tudomásul vegyük: az éghajlatvédelem sikeréhez elengedhetetlen egy stabil és erős gazdaság. A klímaváltozás elleni harc nemcsak globális szintű együttműködést igényel, hanem az emberek aktív részvételét is.
Az SPD hitvallása a következőképpen fogalmazható meg: "A fenntarthatóság és a klímavédelem jelentős költségekkel jár, ám ha mindent a régiben hagyunk, az még drágább következményekkel bír. Hisszük, hogy az államnak kiemelt feladata olyan környezetet teremteni, amely lehetővé teszi, hogy mindenki áttérhessen a környezetbarát technológiák használatára. Számunkra ez azt jelenti, hogy a zöld alternatíváknak nemcsak jobbnak, hanem kényelmesebbnek és mindenekelőtt a lakosság számára elérhetőbbnek kell lenniük."
A németországi központú Clean Energy Wire, amely kiemelkedő szakértelemmel bír a német energia- és klímapolitika terén, összegyűjtötte a koalíciós tárgyalásokat folytató politikai pártok közös szakpolitikai álláspontjait, valamint a közöttük fennálló nézeteltéréseket is.
A CDU/CSU és az SPD közötti egyetértés az éghajlat- és energiapolitikák terén több fontos területre is kiterjed. Mindkét párt elismeri a klímaváltozás elleni küzdelem sürgősségét, és hangsúlyozza a fenntartható energiaforrások használatának szükségességét. Ezen kívül mindkét politikai tábor támogatja a megújuló energiaforrások, mint például a szél- és napenergia, növekvő részarányát a német energiamixben. Az energiatakarékosságra és a hatékonyság növelésére irányuló intézkedések is közös céljaik között szerepelnek, hiszen mindketten elkötelezettek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett. Az energiapolitikai célok elérése érdekében a technológiai innovációkat és a kutatások támogatását is fontosnak tartják, hogy Németország fenntartható jövőt építhessen.
A CDU/CSU és az SPD közötti lényeges eltérések az éghajlat- és energiapolitikák terén főként abban nyilvánulnak meg, hogy míg a CDU/CSU inkább a piaci alapú megoldásokra és a hagyományos energiaforrások fokozatos átmenetére helyezi a hangsúlyt, addig az SPD sürgeti a gyorsabb átállást a megújuló energiaforrásokra és a környezetbarát technológiákra. Az SPD politikai programja hangsúlyozza a fenntarthatóságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet, míg a CDU/CSU pragmatikusabb megközelítést képvisel, amely a gazdasági növekedés és az energiaellátás biztonságának fenntartását tűzi ki célul.
A koalíciós tárgyalások során elsőként jelentős előrelépésként a CDU/CSU és az SPD március elején megállapodtak egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról, valamint az adósságfék-szabályok módosításáról. Bár a terv megvalósítását számos kihívás akadályozhatja, a pártok ezzel egy fontos lépést tettek meg a kormányra háruló energia- és klímapolitikai feladatok teljesítése érdekében.
kompromisszummal feloldva egyik legjelentősebb nézetkülönbségüket is.
A tervezett intézkedés célja a hadsereg modernizálása és Németország gazdasági fellendülésének ösztönzése olyan kulcsfontosságú területeken, mint a közlekedés, az egészségügy, az oktatás, az energetika, a tudományos kutatás és a digitalizáció. Bár az infrastrukturális támogatások részletes felhasználása még nagyrészt homályos, és az egyoldalas megállapodás nem tér ki a klímaváltozás kihívásaira vagy a klímasemlegesség felé való elmozdulásra, a közlekedési és energetikai beruházások között valószínűleg helyet kapnak a zöld átállást elősegítő projektek is.
A legerősebb gazdaságú tagállam kormányválsága némileg az uniós döntéshozatal működését is visszafogta az elmúlt hónapokban, és ez várhatóan így is marad az új német kormány eskütételéig.
Az Európai Unió és a partnerországok számára kiemelten fontos, hogy a lehető leghamarabb megalakuljon egy új német kormány, amely nemcsak a nemzeti, hanem az európai ügyekben is hatékony és eredményes vezetést tud biztosítani. Ennek a folyamatnak különös súlyt ad, hogy az Unió jelenleg rendkívüli geopolitikai és gazdasági versenyképességi kihívásokkal néz szembe.
