Putyin kínos szituációba került az orosz légvédelem teljesítménye miatt. A helyzet súlyosságára utalva kijelentette: "A felelősöket felelősségre kell vonni, és kártérítést kell nyújtani az érintetteknek..."
Az Embraer 190 típusú repülőgép, amely kiváló műszaki állapotban üzemelt, légvédelmi rakétatalálatot szenvedett el Oroszország légtérben. A sérült gép számára az orosz hatóságok nem engedélyezték a leszállást Groznijban vagy bármely más orosz repülőtéren. A pilóták rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, amikor átrepültek a Kaszpi-tenger felett, és Nyugat-Kazahsztánban próbáltak meg landolni. A 67 utas közül 29-en túlélték a tragikus eseményt, ám sajnos a pilóták életüket vesztették.
Anton Bendarzsevszkij, a kül- és biztonságpolitikai szakértő, valamint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője, legújabb elemzésében alaposan megvizsgálta az Azerbaijan Airlines december 25-i tragédiáját, amely során egy Bakuból Groznijba tartó repülőgépet lőttek le Oroszország légterében. Ez az incidens súlyos politikai feszültséget generált Moszkva és Baku között, és komoly következményekkel járhat az orosz-azerbajdzsáni kapcsolatok alakulására nézve. Az elemzés mélyreható betekintést nyújt a helyzet komplexitásába és a lehetséges következményekbe, amelyek formálhatják a két ország jövőbeli viszonyát.
Az eset után Oroszország azonnal különböző, egymásnak ellentmondó magyarázatokat kezdett terjeszteni, többek között madárrajjal való ütközésről, műszaki meghibásodásról és oxigénpalack robbanásáról. Ez a kommunikációs stratégia hasonlít a 2014-es maláj MH17 járat lelövését követő orosz viselkedésre.
Bendarzsevszkij hangsúlyozta, hogy Moszkva elsődleges törekvése a felelősség elhárítása volt. Mindazonáltal a repülőgépről készült videófelvételek és a roncsokról készült fényképek hamarosan világossá tették, hogy az orosz légvédelmi rakéta volt az, amelyik eltalálta a gépet.
Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke nem csupán egy bocsánatkérést fogadott el a közelmúltbeli tragédia kapcsán. December 27-én az Azerbaijan Airlines hivatalosan is bejelentette, hogy a katasztrófát külső fizikai behatás, konkrétan rakétatalálat okozta. Ezt követően, december 29-én Alijev nyilvánosan felszólalt, és határozottan követelte a felelősök büntetőjogi felelősségre vonását, valamint kártérítést az állam számára, valamint az áldozatok és a túlélők részére.
"Elsősorban az orosz félnek el kell ismernie a felelősségét, és bocsánatot kell kérnie Azerbajdzsántól. Másodszor, fontos, hogy vállalja a bűnösségét. Harmadszor pedig a felelősöket meg kell vonni a megfelelő büntetéstől, és kártérítést kell nyújtaniuk" - nyilatkozta Alijev.
Putyin december 28-án telefonon keresztül kért bocsánatot Alijevtől, azonban a Kreml hivatalos nyilatkozata csupán annyit említett, hogy "a tragikus esemény Oroszország légterében zajlott le". Ez a megfogalmazás Baku számára nem nyújtott elegendő elégtételt.
A tragikus esemény komoly feszültségeket robbantott ki Oroszország és Azerbajdzsán között, valamint Baku és Moszkva legfontosabb szövetségese, Törökország viszonylatában. Az incidens következtében több légitársaság is leállította oroszországi járatait, miközben a nemzetközi közösség fokozott figyelemmel követi a kialakult helyzet alakulását.
Bendarzsevszkij szerint a történtek nemcsak a két ország kapcsolatát terhelik meg, hanem újabb példát szolgáltatnak Moszkva dezinformációs stratégiájára. Az események azt mutatják, hogy Azerbajdzsán már nem az a tíz évvel ezelőtti ország, amely elfogadná az orosz bocsánatkérések burkolt formáját.
