Négy tényező, ami meghatározza a lakáspiac jövőjét – Hol állunk majd 2025-ben? 1. **Gazdasági helyzet**: A gazdaság stabilitása és a munkaerőpiac alakulása döntő szerepet játszik a lakásvásárlási kedvben. A növekvő jövedelmek és a csökkenő munkanélkülisé
A forint gyengülése, a jövedékiadó-emelések és az élelmiszerinfláció meglódulása miatt az MBH szerint idén nem várható, hogy toleranciasávon belül marad az átlagos infláció, de az MNB várhatóan óvatos politikája is segít az inflációt kordában tartani, így 2026-ban már bőven célsávon belülre várják az átlagos drágulást.
A forintárfolyam és az MNB alapkamat
Az MBH nem vár további forintgyengülést, ám jelentős erősödésre sem számítanak. Az inflációs kilátások emelkedése miatt az MNB nem igazán engedheti meg a forint gyengülését, de a vámfenyegetések következtében a forint árfolyama továbbra is ingadozó lehet.
A reáljövedelmek és a fogyasztói bizalom szoros összefüggésben állnak egymással, hiszen a gazdasági környezet és a jövedelmi helyzet közvetlen hatással van a vásárlási kedvre. Amikor a reáljövedelmek emelkednek, az emberek hajlamosabbak költekezni, hiszen nagyobb anyagi biztonságot éreznek. Ez a fogyasztói bizalom növekedéséhez vezet, ami tovább serkenti a gazdasági aktivitást. Egy stabil és kedvező jövedelmi helyzet következtében az emberek pozitívabban tekintenek a jövőre, és hajlandóbbak befektetni, vásárolni vagy akár új szolgáltatásokat kipróbálni. Ezzel szemben, ha a reáljövedelmek csökkennek, a fogyasztói bizalom is meginghat, ami a költekezés visszafogásához és a gazdasági növekedés lassulásához vezethet. Ezért a gazdasági döntéshozók számára kiemelten fontos, hogy figyelemmel kísérjék a reáljövedelmek alakulását és a fogyasztói bizalom mértékét, mivel ezek összefonódása alapvetően befolyásolja a piacok dinamizmusát és a gazdasági stabilitást.
A bérdinamika vélhetően továbbra is meghaladja a következő hónapok inflációs adatait, amely révén a háztartások számára elkölthető jövedelem is tovább emelkedhet.
A háztartási hitelek GDP-hez viszonyított aránya egy fontos mutató, amely a gazdaság pénzügyi egészségét és a lakosság adósságkezelésének mértékét tükrözi. Ezen arány figyelemmel kísérése segíthet megérteni, hogyan alakul a háztartások pénzügyi helyzete, és milyen hatással van ez a gazdasági növekedésre. A hitelek növekedése jelezheti a fogyasztói bizalom erősödését, ugyanakkor túlzott eladósodás esetén kockázatokat is magában hordozhat. Érdemes tehát alaposan elemezni ezt a mutatót, mivel a háztartási hitelek szintje befolyásolja a gazdasági dinamizmust és a pénzügyi stabilitást is.
A magyar háztartási hitelállomány a GDP-hez viszonyítva az Európai Unió egyik legalacsonyabb szintjén áll, ami lehetőséget teremt a hitelkihelyezés bővítésére. Ezért a hitelpenetráció növelésére még jelentős potenciál rejlik.
A lakhatási problémák kezelése kiemelt szerepet kap a kormány Új Gazdaságpolitikai Akciótervében. Ez a program nemcsak a megfizethető lakhatás megteremtésére összpontosít, hanem multiplikátor hatásán keresztül számos ágazat fellendítésére is képes, ami végső soron hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A lakáspiacot érintő intézkedések egy része a fővárosra irányul, míg másik része országos szinten érvényesül. A lehetséges következményekkel kapcsolatban részletes elemzést nyújtunk az alábbi cikkben:
Az alábbiakban bemutatott tavalyi harmadik negyedéves MBH-lakásárindex a két másik lakásárindexhez viszonyítva figyelemre méltó eltéréseket mutat. Bár a negyedéves változások során kisebb megtorpanás volt tapasztalható, az éves áremelkedés mértéke még így is meghaladja a 10 százalékot.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe a részletes jogi információkat.
