Negyven esztendeje, hogy a Siófok csapata először lépett be az élvonal kapuján.
Pontosan negyven évvel ezelőtt a Balaton partján felcsendült a boldogság hangja. A Siófoki Bányász SE együttese elérte a vágyott célt, és a labdarúgó NB I csapatába lépett.
A csapat tagjai a város egyik neves éttermében gyűltek össze, hogy megünnepeljék a kerek évfordulót. Bódi Zoltán, a csapatkapitány, úgy véli, hogy a stabilitás volt a kulcsa annak, hogy a Siófoki Bányász labdarúgócsapata negyven évvel ezelőtt feljutott az élvonalba. Igazi ünnep volt ez a negyven évvel ezelőtti esemény, tele boldogsággal és felejthetetlen pillanatokkal.
Nagy tettet hajtott végre negyven éve a Siófoki Bányász SE
Bódi az MTI-nek úgy nyilatkozott: a feljutás a sikersorozatuk egyik állomása volt, hiszen egy évvel korábban, 1984-ben első, és azóta is egyetlen másodosztályú együttesként megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát, egy esztendővel később pedig bennmaradtak az NB I.-ben.
- Az évek során az NB I. felé menetelve kialakult egy közösség, ami olyan erőt képezett, amivel ezeket az eredményeket el tudtuk érni - magyarázta a korábbi kiváló középpályás. Igazán nagy eredményt rövid idő alatt nem lehet elérni. - Ahhoz is kettő-három-négy szezon, tehát több év közel változatlanság kellett, hogy ez a csapat ilyen magas szinten összekovácsolódjon.
Bódi Zoltán hangsúlyozta Szigeti János szakosztályvezető kiemelkedő szerepét, aki páratlan érzékkel választotta ki az igazolt játékosokat. Ennek következtében a csapat évről évre egyre erősebbé vált. E fejlődés csúcspontja a Rába ETO ellen vívott kupadöntőben mutatkozott meg, amikor a feljutás és a bennmaradás is biztossá vált. Érdemes megemlíteni, hogy már a másodosztályban is felsejlettek a tehetség és a kitartás jelei, például abban az idényben a Budapesti Honvéd ellen estek ki az MNK-ból, amikor Szigeti egy büntetőt rontott, és Horváth I. László lövése után a labda a hatalmas esőzés következtében kialakult tócsában ragadt.
A korábbi csapatkapitány véleménye szerint a sikereik titka részben abban rejlett, hogy a játékosok egy része már pályafutása végéhez közeledett, és így minden lehetőséget utolsó nagy lehetőségként éltek meg. E mellé fizikálisan is csatlakoztak a csapathoz olyan kiemelkedő fiatal tehetségek, mint Brettner Csaba és a már elhunyt Olajos Sándor, akik új lendületet vittek a csapatba.
- Olyan élményekkel gazdagodtunk, amelyeknek hála a mai napig rendszeresen összejövünk, és ez igazán különleges és felemelő érzés - osztotta meg Bódi. - Mindannyian büszkék vagyunk erre a fantasztikus csoportra. A halandóság kérdése rendkívül fontos számunkra, és ha adódik alkalom, mindig találkozunk. Már a kerek évfordulók sem szükségesek ehhez.
