Egy szlovák történész állítása szerint a történelmi Magyarország valójában sosem létezett.

Tisztikeresztes származású történész vitatja a történelmi Magyarország fennállását.

A Nagy-Magyarország, más néven a történelmi Magyarország kifejezés hazánk egykori, az 1920-as trianoni béke előtt létezett területére utal. A magyar nép története több mint ezer évre nyúlik vissza, gazdag eseményekkel és fordulatokkal. Ugyanakkor, egyes történészek vitatják a történelmi Magyarország tényleges létezését, és úgy vélik, hogy a fogalom csupán egy mítosz, amely a nemzeti identitás részét képezi.

A történészek között kiemelkedő szerepet játszik Dusan Kovác, a tót hirstorikus, aki rámutatott, hogy 1918 előtt egy Uhorsko néven ismert államalakulat terjesztette ki befolyását a Kárpát-medencére. Érdemes megemlíteni, hogy Dusan Kovácról 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el munkásságát, míg 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, ami tovább növeli a szakmai tekintélyét.

Fő kutatási érdeklődési köre a 19-20. századi közép-európai történelem, különös figyelmet fordítva az Osztrák-Magyar Monarchia, valamint Csehszlovákia, Szlovákia és Magyarország társadalmi, politikai és nemzetiségi kapcsolatrendszerének alapos elemzésére. Továbbá, mélyrehatóan foglalkozott a szlovákiai és magyarországi német közösségek, valamint a szlovákiai nemzetiségek 19-20. századi történetével és identitásuk alakulásával.

Hungaria, Magyar Királyság – csupán két elnevezés, melyekkel hazánkról találkozhatunk a hivatalos iratokban, okmányokban és a történelem lapjain.

A középkori Magyarország sokszínű nemzetiségi összetételéről mindannyian tudunk, ám az a kijelentés, miszerint a magyarság aránya sosem haladta meg az 50 százalékot a történelmi Magyarország területén, téves és félrevezető. A török hódoltság előtti időszakban a Kárpát-medencében a magyar népesség jelentős többséget képviselt, amely meghatározó szerepet játszott az ország kulturális és politikai életében.