Nem csupán egy sóbánya tűnhet el nyomtalanul, hanem egy egész régió jövője is veszélybe kerülhet. Senki sem vállalja a felelősséget, és mindenki igyekszik elkerülni a kényes kérdéseket, mintha csak a kezeiket akarnák megtisztítani a problémáktól.

Politikai üggyé vált Romániában a parajdi sóbánya katasztrófája, de egyelőre mindenki másra próbálja hárítani a felelősséget. A hétvégén a frissen megválasztott elnök, Nicușor Dan is megjelent Parajdon, aki a felelősök megtalálását és támogatást ígért. Közben a román kormány hétfőn 300 millió lejes gyorssegélyt hagyott jóvá, és az is kiderült, milyen műszaki megoldással próbálják kezelni a problémát.

Május 18-án Románia új elnökévé választották a korábbi bukaresti főpolgármestert, Nicușor Dant, aki számára a politikai pálya izgalmas kihívásokat ígér. Alig két hét elteltével, május utolsó hétvégéjén, a székelyföldi Parajdra tett látogatása azonban egy szomorú esemény árnyékában zajlott. A Korond-patak, a heves esőzések következtében, veszélyesen megáradt, és mára a bányát gyakorlatilag elöntötte a víz, amely elkezdte feloldani a sót a bányafalból. A hatóságok küzdelme a természeti elemekkel jelenleg reménytelennek tűnik, hiszen a legfőbb céljuk az, hogy a bánya fokozatosan, részletekben omljon be, elkerülve ezzel egy tömeges összeomlást, amely hatalmas árhullámot indíthat el, súlyosan veszélyeztetve a települést.

A parajdi sóbánya nem csupán egy egyszerű sóbánya; ez Parajd szívében és a Sóvidék vidékének egyik legfőbb ékessége. A bányának köszönhetően a környék nemcsak hogy turisták ezreit vonzza, hanem a helyiek számára is a megélhetés alapját képezi. E varázslatos hely különleges élményeket kínál, amelyek gazdagítják a látogatók emlékét, miközben a közösség életében is kiemelkedő szerepet játszik.

A bányába buszok viszik le a látogatókat, nem kizárólag turistákat, hanem gyógyulni vágyó embereket is, a sóbánya ugyanis gyógyhatással bír elsősorban asztmás, allergiás és más légzőszervi panaszokkal rendelkező betegek részére. A bányán belül hatalmas látogatórész található, ahol többek között egy ökumenikus templomot is kialakítottak. Azonban könnyen lehet, hogy minderről már csak múlt időben beszélhetünk, a Korond-patak vize és a bánya ebből következő omlása ugyanis valószínűleg mindent szó szerint a földdel tesz egyenlővé.

A víz nemcsak a bányát, a falut is veszélyezteti. A falomlások miatt Parajd nyugati részén vasárnap megkezdték a lakosság egy részének - 45 ház lakosainak - kimenekítését, de rosszabb esetben ennél jelentősebb evakuálásra is szükség lehet.

A Hargita megyei prefektúra hétfőn közzétette a szakértői csapat által kidolgozott megoldást a Korond-patak elvezetésére. A tervek szerint a víz elvezetését hegyoldalhoz rögzített, 2 méter átmérőjű bordázott csövek segítségével valósítják meg, amelyek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek majd átvezetni. Az ígéretek szerint a vízelvezető rendszer kiépítése legkésőbb július 1-jéig befejeződik. Románia az Európai Uniótól hivatalos támogatást kért, ennek keretében szerdán hét uniós szakértő, köztük magyar szakemberek is érkeztek Parajdra.

A sóbánya jelentette a helyiek megélhetésének alapját, ezért sokan most úgy érzik, hogy jövőjük kilátástalan.

Több százan írták már alá azt a petíciót, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a Csíkszeredába tervezett "román Disneylandet", a Drakula-parkot inkább Parajdon valósítsák meg, hogy ne omoljon össze teljesen a környék turizmusa.

A román kormány hétfőn rendkívüli ülést tartott, és fontos döntéseket hozott. Arról határoztak, hogy 300 millió lej (24 milliárd forint) értékben támogatják a Salrom vállalatot és annak munkatársait, valamint a parajdi helyi vállalkozásokat. A bányában dolgozók az év végéig biztosan megkapják a teljes bérüket, de a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban sok a kérdőjel. Mi lesz a következő lépés?

A tragédia mértéke környezetileg valószínűleg sokkal nagyobb, mint amennyi most látszik belőle. Maros megyében már most is 50 ezer ember ívóvízellátását kellett korlátozni, mert a Kis-Küküllő patakban az egészségügyi határérték fölé nőtt a víz sókoncentrációja. Kedd délután megérkezett az állami ivóvíztartalékok első szállítmánya Maros megyébe, hogy az ivóvíz nélkül maradt lakosoknak biztosítsák az ellátást.

Hartel Tibor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának ökológusa figyelmeztetett arra, hogy a talajba és így a vízi ökoszisztémákba bejutó sós víz súlyos következményekkel járhat. Ez a jelenség nemcsak a növényzet, hanem a halállomány drámai csökkenését is eredményezheti. Ezen kívül a talaj megsüllyedése is megfigyelhető, ami komoly fenyegetést jelent az ott található épületekre nézve. A szakértő véleménye szerint az ökológiai egyensúly helyreállítása rendkívül hosszú időt vehet igénybe, akár 30-50 év is szükséges lehet hozzá.

Mircea Frechet, Románia környezetvédelmi minisztere szerdán Parajdra látogatott, ahol beszéde megerősítette az előzetes aggályokat. Kijelentette, hogy a Korond-patak és a Kis-Küküllő kloridkoncentrációja rendkívül magas, ami komoly környezeti problémákra utal.

A bányából kilépő víz kloridszintje meghaladja a 3.000 mg/l értéket. Már 1.000 mg/l-nél pusztulnak a halak, 2.000 mg/l-nél teljes ökoszisztémák semmisülnek meg. Ez nemcsak környezeti, hanem közegészségügyi katasztrófa is

- mondta a miniszter.

A tragikus esemény megelőzhető lett volna, ha a hatóságok időben cselekedtek volna. Már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a Korond-patak, amely a bányára nézve potenciális veszélyforrást jelenthet, rendkívül megduzzadhat. A tervek szerint a patak lebetonozása szerepelt, és a szabályozó munkálatok már 2012-ben megkezdődtek, amelyeket a román Országos Sótársaság (Salrom) sikeresen befejezett. Azonban a következő lépés, a betonozás tervezése és megvalósítása, idénre csúszott. A természet viszont nem várt, és gyorsabb volt a vártnál.

A korábbi ideiglenes megoldások, mint például a vízelvezető árkok, képtelenek voltak kezelni a Korond-patak május 27-én tapasztalt drámai vízhozam-emelkedését, amely másodpercenként 6 köbméterről hirtelen 60 köbméterre nőtt. A helyzet súlyosságát látva a két érintett hatóság, a Salrom és a román vízügyi hatóság, azonnal egymásra kezdett mutogatni. A Sótársaság hangsúlyozta, hogy ők kizárólag sókitermeléssel foglalkoznak, és a Korond-patak medre nem az ő tulajdonuk. Ezzel szemben a vízügy azt állította, hogy a Salrom felelős minden, a bányát érintő tevékenységért.

A felelősség elhárítása és a másokra való mutogatás nem csupán a hatóságok sajátja, hanem a román politikai vezetés körében is elterjedt jelenség. Bogdan Ivan gazdasági miniszter például a környezetvédő civil szervezeteket hibáztatja, akik állítása szerint az ottani hódpopulációra hivatkozva megakadályozták a Korond-patak elterelését az elmúlt három évben. Ezzel szemben Marton Attila biológus a Facebookon osztotta meg véleményét, miszerint a környezetvédő csoportok 2018 óta nem aktívan részesülnek a természetvédelmi területek kezelésében és nincsenek olyan jogosítványaik, amelyekkel bármit megtilthatnának. Marton rámutatott arra is, hogy a helyi és országos hatóságok már 2007 óta tisztában voltak a bánya elárasztásának veszélyeivel.

A felelősség kérdését a szombaton Parajdra látogató Nicușor Dan is felvetette.

Azért érkeztem ma, mert egy rendkívül komoly helyzetről van szó, amely sok ezer embert érint. Mivel ez az eset megelőzhető lett volna, arra szeretném kérni a miniszterelnököt, hogy mozgósítsa az ellenőrző bizottságot, hogy kiderítsék, kik viselik a felelősséget.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” - hangzott el az államfő szájából a helyszínen.

Természetesen a parlamenti ellenzék is sürgette a felelősök felkutatását. A legnagyobb ellenzéki párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – amelynek vezetője, George Simion, a legutóbbi elnökválasztás második fordulójában Dannal szemben vereséget szenvedett el – kezdeményezte egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Az AUR álláspontja szerint a sóbánya ügyének hátterében nem csupán egy technikai hiba áll, hanem a felelőtlenség, az intézményi közöny, valamint különböző érdekcsoportok manipulációja. A párt úgy véli, hogy külföldről támogatott civil szervezetek nyomást gyakoroltak a hatóságokra, hogy megakadályozzák a szükséges biztonsági intézkedések bevezetését.

Az AUR-tól még jobbra álló SOS Románia párt elnöke, a szélsőséges megnyilvánulásairól hírhedt Diana Șoșoacă mindjárt az alighogy hivatalba lépett elnök felelősségét vetette fel, aki szerinte hat napig várt, hogy foglalkozzon a problémával. Șoșoacă árulást kiáltott, és a magyar kormány segítségfelajánlására utalva Magyarország "területfoglalási" szándékáról beszélt.

Eközben a Declic román civil aktivistaközösség petíciót indított, melyben négy, szerintük felelős vezetőt szólítanak fel lemondásra: Constantin Dan Dobreát, a Salrom vezérigazgatóját, Bogdan Ivan gazdasági minisztert, Tánczos Barna pénzügyminisztert, volt környezetvédelmi miniszert, illetve utóbbi minőségében utódját, Mircea Frechetet.