Per indult az NFT-vásárlók részéről a Nike ellen, miután a vásárlók úgy érezték, hogy a cég megsértette a digitális művészet világában kialakult szabályokat és elvárásokat. A jogi eljárás célja, hogy tisztázzák a márka felelősségét a digitális termékek te
Az RTFKT projekt felfüggesztése nyomán néhány vásárló úgy határozott, hogy jogi útra tereli az ügyet a cégóriással szemben.
A Nike most bírósági eljárással néz szembe, miután egy csoport NFT-vásárló pert indított ellene New York állam keleti körzetében. A felperesek azzal vádolják a sportóriást, hogy "kirántotta a szőnyeget" a befektetők alól, amikor tavaly úgy döntött, leállítja az RTFKT nevű digitális cipőprojekttel kapcsolatos tevékenységét. A panaszosok azt állítják, hogy ha tudták volna, hogy a megvásárolt digitális eszközök "regisztrálatlan értékpapírok," sosem fektettek volna be ezekbe az NFT-kbe - számolt be róla a Reuters.
A 2021-es NFT-láz csúcspontján a Nike stratégiai lépésként felvásárolta a figyelem középpontjába került RTFKT céget, ezzel próbálva részesedni a digitális művészetek világából. Azonban a várakozásokkal ellentétben a projekt nem hozta meg a kívánt eredményeket, hasonlóan a Starbucks Odyssey kezdeményezéséhez, amely szintén kudarcot vallott. Végül a cég úgy döntött, hogy teljesen leállítja a projektet. Ezt a hírt tavaly decemberben osztották meg az RTFKT hivatalos X (korábban Twitter) profilján, ahol bejelentették, hogy 2024 január végére végleg megszüntetik az érintett programot.
A felperesek a bírósághoz fordultak, és több mint 5 millió dollár értékű, pontosan meg nem határozott kártérítést követelnek, arra hivatkozva, hogy a vádak szerint megsértették New York, Kalifornia, Florida és Oregon államok fogyasztóvédelmi jogszabályait.
Az RTFKT leállása után a projekt irányítása láthatóan Samuel Cardillo kezére került, aki egyedül próbálta kezelni a CloneX NFT-khez kapcsolódó műalkotások eltűnését és későbbi visszatérését. Közösségi médiás bejegyzéseiben folyamatosan dokumentálta a folyamatot. A CloneX egyébként az RTFKT egyik legismertebb projektje volt, amely eredetileg nagy jövőt ígért, de a technikai nehézségek és a háttérben zajló szervezeti átalakulások végül megingatták a kezdeményezést.
Az ügy rávilágít a digitális eszközök piacának egyre szaporodó jogi buktatóira: a szabályozatlan NFT-projektek körül kialakuló fogyasztóvédelmi aggályok egyre komolyabb következményekkel járhatnak a nagyvállalatok számára is. A Nike példája azt mutatja, hogy még a világ egyik legerősebb márkája sem immunis a digitális gazdaság kockázataira.
