Fiatalokat politikai nézeteik következtében gyógyszeres kezelés alá vontak? Az érintett fiatalok osztották meg tapasztalataikat.

Megdöbbentő riportot készített a BBC: ebből kiderül, hogy kényszergyógykezelés is várhat Kínában azokra, akik nem nézik jó szemmel a rendszer működését, és véleményüknek hangot is adnak.

A BBC World Service legújabb riportja, amely a "bajkeverők" sorsát vizsgálja, ismét egy kényes témát tárt fel. Az évtizedek óta terjedő történetek szerint a kínai állampolgárok, akik eltérő nézeteket képviselnek vagy nyíltan kritizálják a rendszert, sokszor kórházakba kerülnek. Ott, beleegyezésük nélkül, antipszichotikus gyógyszerekkel és néha elektrokonvulzív terápiával (ECT) próbálják őket "kezelni". A BBC által megszólaltatott Zhang Junjie is az áldozatok közé tartozik, aki egy elképzelt pszichés betegség miatt került kényszerkezelés alá, mert a hatalom számára kényelmetlen véleményt fogalmazott meg. Az ilyen esetek rávilágítanak arra, milyen mélyreható következményekkel járhat a szólásszabadságot korlátozó politikai légkör.

Junjie 2022-ben a kínai kormány politikája ellen tüntetett - az egyetem előtt, ahova járt. Tanárai azonnal riasztották hivatalnokként dolgozó apját, aki hazavitte őt, majd kihívta a rendőrséget. Másnap, a fiú 18. születésnapján két férfi jött érte: azt állították, hogy koronavírus-tesztre viszik. Ehelyett viszont egy kórházban találta magát.

"Azt állították rólam, hogy súlyos mentális problémákkal küzdök. Ezt követően ágyhoz kötöttek. Az ápolók és orvosok folyamatosan ismételgették, hogy elmebeteg vagyok - mindezt a pártról és a kormányról alkotott véleményeim miatt. Rémisztő élmény volt" - idézte a fiatal férfit a BBC.

Junjie megosztotta, hogy a nővérek kényszerrel juttatták el hozzá az orvosok által felírt gyógyszereket.

Tizenkét nap után szabadult, ám alig egy hónappal később ismét bajba került. Megszegte a kínai újév idejére bevezetett tűzijáték-tilalmat, és erről videót is készített, ami felkerült a netre. Bajkeveréssel vádolták és állítása szerint két hónapra ismét kórházba kényszerítették. Mint mondta, skizofrénia és bipoláris zavar kezelésére használt antipszichotikus szereket írtak fel neki, ezeket kellett szednie azután is, hogy hazaengedték.

A riportban szó esik arról is, hogy Kínában az egészségügyi személyzet és a rendőrség folyamatosan figyelemmel kíséri az úgynevezett bajkeverők sorsát, és rendszeresen ellenőrzik, hogy ezek az emberek szedik-e a felírt gyógyszereiket. Junjie otthonában is megjelentek a rendőrök. A férfi öt hosszú hónapon át szedte az antipszichotikus gyógyszereket, amelyek miatt állandó zavarodottságot élt meg. Mivel attól rettegett, hogy ismét kórházi kezelésnek vetik alá, szülei figyelmét kijátszva Új-Zélandra szökött. Alig érkezett meg, máris közzétett egy posztot, amely után néhány perccel a kínai rendőrség telefonált neki. A telefonban azt mondták, hogy minél aktívabb a közösségi médiában, annál nagyobb szenvedést fog okozni a családjának. Azóta folyamatosan azon töpreng, hogy a saját szabadsága milyen árat követel a rokonai számára.

Amint arról a BBC beszámolt: a "problémáról" a kínai kormány is tud. A 2013-as mentális egészségügyi törvénynek - ami megtiltja a nem mentális betegségben szenvedők gyógyszeres kezelését - éppen az ilyen jellegű visszaélések megállítása (lett volna) a célja. Ez a törvény azt is kimondja, hogy amennyiben a beteg nem jelent veszélyt önmagára vagy másokra, kizárólag önkéntes alapon utalható be pszichiátriai kezelésre. Ennek ellenére - ahogy azt egy témában jártas ügyvéd kifejtette - Kínában az utóbbi időben megugrott azok száma, akiket az akaratuk ellenére kényszerítenek gyógyszeres kezelésre.

2018-ban egy különös sorsra jutott egy kínai aktivista, Jie Lijian, aki ma már Los Angelesben él. Jie béremelésért demonstrált egy kínai gyárban, amikor letartóztatták, és három napos kihallgatás után egy pszichiátriai intézménybe került. Állítása szerint antipszichotikus gyógyszerekkel próbálták megváltoztatni a gondolkodásmódját. Miután egy hét elteltével visszautasította a gyógyszereket, elektrokonvulzív terápiát, közismertebb nevén elektrosokk-terápiát alkalmaztak rajta.

Az eljárás során a halántékra helyezett elektródákon keresztül különböző erősségű (800 mA körüli) áramot vezetnek át az agyon. A szabályozott áramütések hatására epilepsziás rohamhoz hasonló görcsrohamok lépnek fel, ám amint az a Mayo Klinika oldalán olvasható: ezek a rohamok csak rövid ideig tartanak, és nem az a cél, hogy megkínozzák vele a betegeket.

Az ECT-terápiát (elektrokonvulzív terápia) bizonyos mentális zavarok kezelésére használják, különösen akkor, ha más típusú terápiák nem bizonyultak hatékonynak. Az eljárás során a beteget általános érzéstelenítés alá helyezik, majd izomrelaxáló szert alkalmaznak, mindezt kizárólag a páciens beleegyezésével. Bár a technika biztonságosabbá vált az elmúlt évtizedek során, mint a harmincas években, előfordulhatnak mellékhatások. Ezek közé tartozik a fejfájás, a fogsérülések, átmeneti zavartság, valamint a rövid távú memóriazavar vagy amnézia is.

Jie Lijian tapasztalatait soha nem kellett volna figyelmen kívül hagyni az elektrosokk-terápia során. "A fájdalom minden porcikámat áthatotta. Olyan volt, mintha a testem egy idegen lenne számomra. (...) Többször is elveszítettem az eszméletem. Az élmény rendkívül fájdalmas volt. Olyan érzésem volt, mintha a halál küszöbén állnék" - mesélte a férfi. Emlékei között szerepel, hogy szíjakkal rögzítették az ágyhoz, mint egy olyan beteget, aki saját magára és másokra is veszélyt jelenthet. Szóba hozta azt is, hogy három különböző gyógyszert kaptak neki, amiktől zavarodottságot érzett. Végül 52 hosszú napot töltött a kórház falai között.

Egy évvel később, 2019-ben a Kínai Orvosok Szövetsége felülvizsgálta az ECT-eljárásra vonatkozó irányelveket. Az új szabályozás értelmében az eljárás csak a beteg kifejezett beleegyezésével és általános érzéstelenítés mellett végezhető el, így biztosítva a jogi kereteket.

A BBC megpróbálta kerülőúton kifaggatni több olyan kínai egészségügyi intézmény orvosait, ahol - riportalanyaik elmondása szerint - kényszergyógykezeléssel is foglalkozhatnak. A megkérdezettektől annyit sikerült megtudni, hogy az egyik intézmény pszichiátriai osztályán biztosan létezik egy speciális felvételi kategória, a bajkeverőké. Az itt dolgozó orvosok közül többen is megerősítették, hogy találkoztak már olyan esettel, amikor a beteget a rendőrség küldte a kórházba.

A BBC felfedezett egy érdekes orvosi kartont, amely egy ötször kórházba került, demokratikus elveket valló aktivista esetét dokumentálja. A feljegyzés szerint az aktivista "összefüggéstelenül fogalmazott, és éles kritikát fogalmazott meg a kommunista párt irányvonalával szemben." Ennek következtében a rendőrség, a helyi közösség tagjai, valamint az orvosi bizottság közösen úgy döntöttek, hogy a férfit fekvőbeteg-kezelésre küldik a kórházba.

2013 és 2017 között egy kínai újságírókból álló csoport sikeresen felkutatott kétszáz olyan embert, akiket állításuk szerint jogtalanul kényszerítettek kórházi kezelésre. A BBC, 2013 és 2024 közötti kínai bírósági adatokat kutatva, 112 olyan esetet talált, ahol az érintettek jogi lépéseket indítottak a rendőrség, helyi önkormányzatok vagy kórházak ellen. Azonban ezek közül csupán két ügy zárult kedvező eredménnyel.

A pszichés egészség megőrzése Kínában egyre nagyobb figyelmet kap, különösen a fiatalok, tehát a gyermekek és serdülők körében tapasztalható, aggasztóan növekvő mentális egészségi problémák miatt. A következő években a kormány regionális mentális egészségügyi központokat kíván létrehozni, forródrótokat indítanak, és aktívan fejlesztik a kulcsfontosságú klinikai szakterületeket – áll a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság nyilatkozatában, amelyet a Reuters is híradásba foglalt.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján Kínában, ahol a népesség száma eléri az 1,4 milliárdot, körülbelül 54 millió ember tapasztalhat depressziós tüneteket, míg 41 millióan küzdenek szorongásos zavarokkal.