Puskás Ferenc sokkal többet érdemel: már tíz éve ígérik, hogy emléktáblát állítanak a legendás labdarúgó utolsó otthonának falán, ám azóta a szavak csupán a levegőben lebegnek, és a megemlékezés elmaradt.

A legendás labdarúgó nevét kisajátító Fidesz és holdudvarából sem Schmidt Máriának a Puskás-múzeumért felelős alapítványa, sem a Puskás-hagyaték gondozója, Szöllősi György nem válaszol a kérdésekre.

A budai vár nyugati lejtőjén elterülő Logodi utca, amely párhuzamosan szeli át a várfalat, joggal érdemli meg a magyar irodalom főutcája címet. E különleges helyszín varázslatos atmoszférája a múlt század elején számos neves magyar művészt vonzott, akik itt találták meg inspirációjuk forrását.

Az utca bájos, vidéki hangulata tökéletes környezetet teremtett az alkotásra, miközben a közelsége lehetővé tette, hogy ne kelljen lemondani a belváros vibráló kulturális életről.

A Logodi utca története különleges művészi és irodalmi életrajzokat rejt magában. Az 61. szám alatt gyerekeskedett Aba-Novák Vilmos festő, aki később a magyar művészet egyik meghatározó alakjává vált. A szomszédságban, az 51.-ben lakott Fülep Lajos, a neves művészettörténész, akit a Nyugat legnagyobb esztétájaként emlegetnek. Az 85-ös számú házban bérletet kötött Bauer Ervin orvos-biológus, aki később Kaffka Margit férjeként vált ismertté, és bátyjával, Balázs Bélával osztotta meg otthonát. Balázs Béla novellájában, a "Történet a Lógody utcáról, a halálról és a messzeségről" megelevenítette a környék jellegzetes hangulatát. A Logodi utca nem csupán a múlt híres személyiségeinek otthona volt; Illyés Gyula, Kertész Imre, Kepes András és Szép Ernő is megfordult itt, utóbbi költő időnként bujkálva élte mindennapjait. Babits Mihály szintén nem volt ismeretlen a környéken, hiszen több lakást is bérelt, amelyek mérete a betegségének előrehaladtával egyre kisebbekké vált. Kosztolányi Dezső 1916-tól az utca elején, az 1.-ben élt, míg Márai Sándor a Mikó utca és a Logodi utca sarkán töltötte éveit 1928 és 1945 között. E helyszín a művészet és az irodalom találkozásának színhelyévé vált, ahol a tehetségek és a kreatív gondolkodás szelleme szőtte össze a különböző életutakat.

Ez az épület a második világháborúban találatot kapott. Le kellett bontani, majd a helyén felépített új házba költözött 1992-es végleges hazatelepülése után Puskás Ferenc és neje, Erzsébet asszony. Noha a legendás labdarúgó - Alzheimer-kórban szenvedve - 2000-től egyre több időt volt kénytelen a Kútvölgyi kórházban tölteni, bejelentett lakcíme egészen haláláig a Logodi utca 24. szám volt.

A környéket bejárva, az itt élőkkel beszélgetve döbbentem rá, mennyire élénken él Puskás emléke ezen a tájon. Mindenkinek van valamilyen története róla: a fiatalok mesélik, hogy gyakran kijárt a Vérmezőre, ahol autogramokat osztogatott a gyerekeknek, és mindig szívesen megállt, hogy egy-két kedves szót váltson a futballozókkal. A Pauler utcában található egy régi kocsma, amelynek törzsasztala a mai napig vonzza a látogatókat, mintha a legendás labdarúgó szelleme ott lebegne a falak között.

Sokan osztják meg történeteiket a nagylelkűségről, emlékezve arra, hogy a pénz kezelésében nem volt mindig ügyes, viszont az emberekkel való bánásmódja kifogástalan volt.

Nem vagyok nagy futballrajongó, ám amikor ezekkel a történetekkel szembesültem, elhatároztam, hogy a háza falára emléktáblát tetetek. Annál is inkább, mert a Logodi és a Mikó utca sarkán ott áll Márai szobra. Márait imádják Spanyolországban, megesett, hogy látom, egy idősebb hölgy és a lánya a szobrot simogatja. Kiderült, kimondottan ezért a pillanatért utaztak ide Barcelonából. Rengeteg spanyol jár erre, a Madridban is legendának számító Puskás emléktáblája tovább emelné az egyébként is kultikus környék nimbuszát" - újságolta a Népszavának Szigeti Gábor.

Aki maga is egyfajta novellai karakter, helytörténész, az I. kerület szenvedélyes szerelmese. Négy-öt éve próbálja fölvenni a kapcsolatot Szöllősi Györggyel, a Nemzeti Sport főszerkesztőjével, egyúttal a Puskás-hagyaték gondozójával (nem mellékesen: legfőbb haszonélvezőjével), ha már megtalálta azt a cikket a Puskas.com honlapon, amiben Szöllősi ígéretet tesz arra Erzsébet asszony halálának egyéves évfordulója apropóján (2016-ban): emléktábla kerül a ház falára.

Szigeti természetesen már felvette a kapcsolatot az I. kerületi önkormányzattal, de eddig sajnos nem járt sikerrel. Továbbá próbálta elérni Schmidt Máriát is, aki a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány élén vezeti a Puskás Arénában található, milliárdos nagyságrendű Puskás Múzeumot. Érdekes módon Schmidtnek egy ötcsillagos szállodája is van a Logodi utcában, ahol fia, Ungár Péter gyakran megfordul, és aki annyira kedveli a környéket, hogy legújabb verseskötetének ihletét is az ottani utcák adták. De az erőfeszítések nem hozták meg a várt eredményt.

A jelek szerint nekik nem fontos annyira Puskás, hogy lépéseket tennének egy egyszerű, kultúr- és sporttörténeti gesztus megvalósulása érdekében.

Ami különösen fájó, hogy a Puskás Ferenc nevét saját céljaikra felhasználó Fidesz és annak környezete – legyen szó polgármesterről (jelenleg az I. kerület élén Böröcz László áll), politikai szereplőről (számos Fidesz-tag jutott kedvező áron lakáshoz a Várnegyedben), vagy propagandistáról (például Bayer Zsoltnak több ingatlana is található a környéken, egyik cége pedig a Mikó utca 1.-ben működik, ahonnan rálátás nyílik a "Puskás-házra") – nem csupán haszonélvezői legyenek a legendás magyar focistának. Az elvárás minimuma az lenne, hogy tiszteletteljesebben viszonyuljanak Puskás örökségéhez.

Puskás sokkal többre érdemes lenne.

Lapunk igyekezett felderíteni, miért maradt el Szöllösi ígérete, amelyet éppen tíz éve tett. Sajnos, hiába próbálkoztunk telefonon és e-mailben, nem sikerült elérnünk őt, így továbbra is kérdéses, mi áll a háttérben.