Trump vámjainak pusztító következményei súlyosan érinthetik az amerikai napenergia-ipart.

Az utóbbi években jelentős növekedés figyelhető meg az Egyesült Államok napelemes szektorában, ahol nem csupán a telepítések száma ugrott meg, hanem a hazai napelemgyártó kapacitás is bővült. Ez a fellendülés részben az előző kormány intézkedéseinek eredménye, azonban elemzők és iparági szakértők figyelmeztetnek: Donald Trump elnök vámháborúja komoly kockázatokat hordozhat. A bevezetett vámtarifák és azok következményei gátat szabhatnak a hazai ellátási lánc megerősítésének, sőt, akár már elindított projekteket is veszélybe sodorhatnak.

Amerika 2024-ben történelmi lépésre szánta el magát, hiszen rekordméretű új naperőmű kapacitást telepített, összesen 50 gigawatt (GW) beépített teljesítménnyel. Ez a szám körülbelül 50%-kal felülmúlja a 2023-as eddigi rekordot. Ez az előrelépés az elmúlt húsz év legnagyobb éves kapacitásnövekedése egyetlen technológia terén, és közel áll az Európai Unió 60 GW-os bővítéséhez, bár még mindig jelentős távolságra van a Kínában elért 341 GW-os értéktől.

Figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok modulgyártó kapacitása szintén 50 GW-ra rúg,

az amerikai napelemgyártók most már elegendő modult tudnak gyártani ahhoz, hogy az ország teljes keresletét kielégítsék

- ahogyan Sean Gallagher, a Solar Energy Industry Association (SEIA) alelnöke is kiemelte.

A napelemgyártás iránti kereslet 2022-ben, Joe Biden által bevezetett inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act - IRA) hatására kezdett el gyors ütemben növekedni. Ez a jogszabály jelentős adójóváírásokat és egyéb ösztönzőket kínál a hazai tiszta technológiák előállítására, valamint az ellátási lánc és telepítési projektek támogatására. Ennek következtében az Egyesült Államok napelemgyártó kapacitása 2023-ban 14,5 GW-ról mára már több mint háromszorosára nőtt.

Az iparági szervezet vezetőjének megállapítása azonban jelentős kiegészítésre szorul. Sok gyár még viszonylag új, és nem érte el a teljes kapacitását; ezért a közeljövőben szinte mindegyikük kénytelen lesz importált alkatrészekre támaszkodni.

2024-ben az Egyesült Államok napelemcellák és modulok iránti keresletének körülbelül 75%-a külföldi forrásokból származott, a behozatal értéke pedig meghaladta a 16,5 milliárd dollárt. Az ország energiaátmenetének részeként ez a szám jelentős mértékben hozzájárult a megújuló energiaforrások terjedéséhez.

A globális napelem ellátási láncának jelentős része Kínához kapcsolódik, ahol a poliszilícium, az ostya, a cella és a modul (napelem) terén a piac körülbelül 80%-át uralja. Kína emellett kulcsfontosságú szereplője a napelemekhez és más tiszta technológiákhoz elengedhetetlen kritikus ásványok globális ellátásának is.

Mivel a kínai napelemek és egyéb komponensek dömpingjétől a feltételezhetően jelentős állami támogatás miatt az országok világszerte időről időre vámokkal igyekeznek megvédeni saját iparágukat, a kínai gyártók ellátási láncaikat jelentős részben délkelet-ázsiai országokba helyezték át az elmúlt években, hogy ezzel elkerüljék a vámtarifákat. Ennek megfelelően az Egyesült Államok napelem-ellátásának több mint 80%-át Vietnám, Thaiföld, Malajzia és Kambodzsa adja - vagyis azon országok, amelyek napelemes termékeinek behozatalára Washington hamarosan akár 3500%-os vámot is kivethet:

Bár az extrém magas vámtarifák bevezetése potenciálisan visszaszoríthatja a kínai tulajdonú vállalatok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatait a megnevezett négy országban, a SEIA – vagyis a célzott iparág érdekeit képviselő szövetség – figyelmeztet arra, hogy ezek a vámtarifák akár kontraproduktív hatást is gyakorolhatnak. Az amerikai összeszerelő üzemek ugyanis nagymértékben függenek az importált cellákra, így a vámok emelkedése árnövekedést eredményezhet az ellátási láncban, ami végső soron lelassíthatja az Egyesült Államok zöld átállási folyamatait.

Bár a tarifák célja az volt, hogy az országot függetlenítse a külföldi áruktól és élénkítse a hazai gyártást, a díjak zavart és költségemelkedést okozhatnak az amerikai napelemes iparágban, amelyik egyébként már eddig is agresszíven dolgozott a hazai ellátási lánc kiépítésén. Így elemzők szerint a vámtarifák, illetve az ezek által kiváltott hatások

Alááshatják a hazai ellátási lánc kiépítésére tett erőfeszítéseket, és több már elindított projekt is leállásra kényszerülhet.

Az IRA támogatásával az elmúlt években összesen közel 20 milliárd dollár magántőke áramlott az Egyesült Államok belföldi napelemes ellátási lánca fejlesztésébe, és összesen 114 milliárd dollár a telepítési beruházásokat is magába foglaló napelemes szegmensbe. Míg azonban a modulgyártás területén kétségtelen előrelépést ért el az ország, addig az ellátási lánc kezdeti szakaszain a beruházások messze elmaradnak a kívánatostól, beleértve a poliszilícium finomítását, illetve az ostya- és cellagyártást.

Az amerikai napelemes iparág kihívásait tovább súlyosbítja, hogy

Donald Trump 25%-os vámot alkalmazott az acél- és alumíniumimportra, ezzel próbálva megvédeni a hazai ipart és ösztönözni a helyi termelést.

Mindkét anyag kulcsfontosságú eleme a napelemes rendszereknek, ezért jelentős hatással van az ilyen projektek költségvetésére is.

A naperőművekhez kapcsolódó akkumulátoros energiatárolók piaca tengerentúlon egyre nagyobb figyelmet kap, ám nem mentes a kihívásoktól. Májusban várhatóan döntés születik a Kínából érkező anód anyagokra kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vám ügyében. Ez a tarifa akár 920%-ra is rúghat, ami drámaian megemelheti az elektromos járművek akkumulátorainak, valamint az otthoni és hálózati energiatároló rendszerek árát az Egyesült Államokban. Az ilyen mértékű költségnövekedés komoly hatással lehet a piacra és a fogyasztói döntésekre.

A befektetők számára a tarifarendszer körüli zűrzavar és bizonytalanság önmagában is aggasztó lehet, míg a tengerentúli szabályozási környezet kiszámíthatatlansága tovább rontja az Egyesült Államok helyzetét a globális tőkeversenyben.

A tengerentúli napelemes iparág számára jó hír ugyanakkor, hogy

a jelek szerint kétpárti támogatást kapnak az új gyártókapacitások létesítéséhez az IRA által biztosított adójóváírások,

Bár a szövetségi kifizetések felfüggesztése következtében számos vállalat, amelyek gyártókapacitás bővítését tervezték, kénytelen volt elhalasztani beruházásait.

Bár az ellátási lánc fejlesztésével kapcsolatos kihívások folyamatosan jelen vannak, az Egyesült Államokban már az új naperőművek is képesek versenyezni az új gázerőművekkel, még állami támogatás nélkül is. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a napelemes rendszerek telepítése egyre vonzóbb alternatívává válik a következő évek során, különösen akkor, ha az USA fokozni fogja a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját, és a jelenlegi, gyakorlatilag védett gázpiacát globális árversennyel feszíti meg. Az amerikai energiahivatal (EIA) és a BloombergNEF szakértői úgy vélik, hogy a napelemes technológia folyamatosan csökkenő költségei olyan mértékűek, hogy még Trump elnök sem tudja megakadályozni ezt a folyamatot.

A telepítések tekintetében legalábbis egyértelmű a helyzet. Az amerikai naperőművek jövőbeni építése során hazai komponensek aránya viszont már egy másik téma. Ennek a kérdésnek a megoldása nagymértékben függ attól, hogyan alakul a Trump által elindított globális vámháború.

Az elnök egyébként már az első ciklusa alatt sem számított a napenergia nagy támogatójának. A SEIA adatai szerint a tengerentúli napenergia-ipar 128%-kal nőtt 2016 és 2020 között, ugyanakkor becslése szerint 2017 és 2021 között az ország 62 000 munkahelyet, 19 milliárd dollárnyi magánbefektetést és 10,5 GW-nyi új napelemtelepítést veszített el a Trump első elnöke ciklusa alatt alkalmazott tarifák miatt.