Zümmögve özönlenek a poloskák, és mindent felfalnak!

Kiszáradt földek, parlagfű invázió és növekvő kártételi veszély - az Agroinform 35. heti növényvédelmi előrejelzése.

Az évszakváltás időszakában, a nyár búcsúját és az ősz kezdetét jelentő hetekben az időjárási viszonyok enyhülést hoznak: a nappali hőmérséklet várhatóan nem lépi túl a 30°C-ot. Országosan változatos csapadékra számíthatunk, ami egyfajta frissességet hozhat a levegőbe. Azonban a korábbi hetek tartós hőség és szárazság következtében a talajok jelentős mértékben kiszáradtak, ami az aszály jeleinek fokozódásához vezetett. Ennek következtében az őszi vetésű növények előkészítése csupán részben, főként talajlazítás formájában valósulhat meg, hiszen a száraz föld megnehezíti a szükséges munkálatok elvégzését.

Erős gyomosodás indult meg a tarlókon - fotó: Lepres Luca

Az őszi repce vetéséhez a talaj nedvességtartalma eddig nem érte el az optimális szintet, azonban az elmúlt hét csapadékosabb időjárása bizakodásra ad okot, ez várhatóan elegendő lehet a keléshez. A kelő növények korai fejlődése szempontjából a talajhőmérséklet és a nedvesség eloszlása kritikus. A kiszáradt talajokon végzett talajlazítás segítheti a gyökeresedést, de a fiatal állományt érdemes folyamatosan figyelni a gyomnyomás és a kártevők szempontjából, hiszen a korábbi aszály hatásai és a változó csapadékeloszlás befolyásolhatják a repce fejlődését.

A parlagfű virágzásának időszaka megérkezett.

A korábbi aszály és a talaj kiszáradása jelentős hatással volt a parlagfű növekedésére, mivel sok növény késlekedett a fejlődésben. Azonban az elmúlt héten lehullott csapadék kedvező körülményeket biztosított a gyomnövény számára, így mostanra szinte mindenhol bőséges virágzásnak indult. A parlagfű elsősorban a napraforgó állományokat és a rudimentális területeket sújtja, de a tarlókon és ültetvényeken is tömegesen megjelent. A talaj állapota miatt elmaradt tarlóhántás következtében a parlagfű fertőzöttség jelentősen megnövekedett. A megfelelő tarlókezelési módszerek alkalmazása kulcsfontosságú lehet a parlagfű további elterjedésének megakadályozásában, ráadásul hozzájárul a következő növénykultúrák egészséges fejlődéséhez is.

A parlagfű mindent elborít - fénykép: Lepres Luca

A kukoricaállományok rendkívül aggasztó helyzetben vannak.

A kint lévő kukoricaállományoknak az aszály komoly nyomot hagyott az állapotán. A jó minőségű táblák száma rendkívül alacsony, és a termés mennyisége is megkérdőjelezhető. A száraz, meleg időjárás felgyorsította az érési folyamatokat, ami miatt az állományok országszerte rendkívül változatos képet mutatnak. Az aszály sújtotta területeken a növények alsó levelei teljesen kiszáradtak, a csövek kényszerűen lefelé hajlanak, ami az előrehaladott érés jeleit mutatja. A rövid tenyészidejű fajták betakarítása és silózása már elkezdődött, míg a hosszabb tenyészidejűek a tejes és teljes érés közötti állapotban vannak.

A kukoricatermesztésben kiemelt figyelmet kell fordítani a gyapottok-bagolylepke hernyókártétele és az azt kísérő fuzáriumos, valamint aspergillusos fertőzések vizsgálatára, különösen a csövek esetében. Jelenleg a kukoricamoly kártétele viszonylag alacsony, azonban a korábbi sérülések nyomán ezek a kórokozók könnyebben teret nyerhetnek. Ezen kívül a kukoricabogár tojásrakási tevékenysége aktívan zajlik, ami a következő év védekezési stratégiáira nézve jelentős kockázatot jelenthet.

A betakarítást megelőző időszakban a termés minőségének megóvása érdekében kiemelten fontos a gombafertőzések figyelemmel kísérése, és a kártevők jelenlétének rendszeres ellenőrzése. E két tényező folyamatos monitorozása segíthet a termés optimális állapotának megőrzésében.

A poloskák tömeges megjelenése komoly károkat okoz.

Megtévesztő, de ezek valójában poloskák - éppen most bújtak elő - fénykép: Lepres Luca

Az utóbbi időszakban a kukorica- és napraforgó-állományokban jelentős növekedés tapasztalható a poloskák egyedszámában és kártételeikben. A molyhos mezei poloska jelenléte mérsékelt, viszont az inváziós fajok, például a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska, komolyabb károkat okoznak számos táblában. A szívogatás következtében a kukoricacsövek torzulhatnak, és a kárhelyek elősegíthetik a fuzáriózis korai fertőzésének megjelenését, amelynek első jelei már több területen észlelhetők. A zöld vándorpoloska rendkívül sokféle növényt károsít, így nemcsak a szántóföldi kultúrákban, hanem a zöldségtermesztésben is jelentős kártételt okoz: a paradicsomon és paprikán lárvái tömegesen szívogatnak, ezzel súlyos minőségi és mennyiségi veszteségeket idézve elő.

A napraforgó állományokban a növényvédelmi helyzet lényeges átalakulása nem figyelhető meg, ugyanakkor a csapadékos időjárás elősegítheti a szürkepenészes tányérrothadás megjelenését. A citromérésű növények esetében, különösen a gyomosodott vagy másodlagosan felgyomosodott területeken, elérkezett az idő az állomány szárításának megtervezésére.

A deszikkálás nem csupán a gyomok elnyomásában játszik fontos szerepet, hanem a szemek nedvességtartalmának csökkentésével is hozzájárul a betakarítás egyszerűsítéséhez.

A kezeletlen almafákon terjed a monília – fotó: Lepres Luca

Közeleg az alma szüret ideje, amikor a gyümölcsfák ágai roskadoznak az érett gyümölcsök súlya alatt. Az illatos, piros és zöld almák csábítóan várják, hogy leszüreteljük őket, és a gyümölcsösökben a levegő tele van az ősz varázsával. Az ünnepélyes pillanatok, amikor a család és a barátok összegyűlnek, hogy közösen élvezzék a szüret örömét, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az időszak különlegessé váljon. Készüljünk hát a gyümölcsök begyűjtésére, és tapasztaljuk meg az alma világának gazdagságát!

Az almáskertekben a gyümölcsök már elérték a fajtájukra jellemző színt és méretet, így a szüret ideje hamarosan elérkezik. Az idei forró nyár során a megfelelő öntözés kulcsfontosságú szerepet játszott: ahol nem állt rendelkezésre elegendő víz, ott a gyümölcsök kisebb méretűek lesznek. A betegségek ugyanakkor jelen vannak az ültetvényekben, de a gyümölcsöket közvetlenül nem fenyegetik komolyan.

Az alma ventúriás varasodása a csapadékos időszakokban fokozottabb fertőzési kockázatot jelent, különösen a késői fajták esetében, ahol a jelenlegi közepes fertőzöttség aggasztó lehet. A védekezés érdekében ajánlott kontakt készítményeket használni. Az almalisztharmat szempontjából is fontos a megelőző intézkedések bevezetése, még akkor is, ha a késői fajták eddig egészségesnek bizonyultak.

Az almamoly rajzolása befejeződött, így már nem várhatunk újabb lárvakelésre. Ezzel a kártevő elleni védekezési intézkedések is véglegesen lezárhatók.

Az Esca jellegzetes apoplektikus tünete augusztusban szokott megjelenni - fotó: Lepres Luca

Szőlő: rendkívül fontos, hogy odafigyeljünk a károsító tényezőkre!

A szőlőültetvényeken az utóbbi hetek hőséggel teli napjai felgyorsították az érési folyamatokat, míg a legutóbbi csapadékos időszak növényvédelmi kihívásokat hozott magával.

A betakarítás előtti időszakban kiemelten fontos, hogy figyelemmel kísérjük a kórokozók és kártevők megjelenését, hiszen ez alapvetően befolyásolja a termés minőségét és mennyiségét. A gondos ellenőrzés segít megőrizni a termény értékét és épségét.

A peronoszpóra-fertőzés megjelenése elsősorban azokban az ültetvényekben valószínű, ahol a vízborítottság meghaladja a 2 órát. Amennyiben az átlaghőmérséklet 21-22 °C között alakul, a fertőzés lappangási ideje 4-5 napra tehető. A késői szőlőfajták védelme továbbra is létfontosságú, különösen a várható újabb csapadékos időszakokban. A megfelelő védekezés érdekében ajánlott kontakt rézkészítmények használata, figyelembe véve az élelmezésügyi várakozási időket is.

A lisztharmat a zsendülő és érő bogyók esetében már nem jelent komoly fenyegetést, azonban a hajtások és levelek esetében még mindig fennáll a fertőzés lehetősége. Éppen ezért az érintett ültetvényekben érdemes folytatni a védekezési intézkedéseket. Jelenleg a szürkepenészes rothadás kockázata alacsony, viszont ahogy a bogyók érnek, különösen a érzékeny és tömött fürtszerkezetű fajták, mint például a sárgamuskotály, esetében a vékony héjú, sérült vagy felrepedt bogyók könnyen válhatnak a kórokozók célpontjává, ami gyors rothadáshoz vezethet. A feketerothadás veszélye minimálisra csökkent, ugyanakkor a bogyók duzzadásával a héj elvékonyodása növelheti a gombás fertőzések esélyét, így érdemes továbbra is figyelni a helyzetet.

Összegzés: A szöveg lényege és tartalmának kiemelése.

Az elmúlt időszak időjárási szélsőségei jelentősen befolyásolták a szántóföldi és kertészeti kultúrák növényvédelmi helyzetét. A gyomosodás, a rovarkártevők aktivitása és a gombás betegségek fertőzése egyaránt változó mértékben vannak jelen, több esetben közvetlen összefüggésben a csapadékosabb napokkal. Mindezek miatt a termelőknek a következő hetekben kiemelten fontos a táblák rendszeres ellenőrzése és az időben meghozott védekezési döntések, különösen a betakarítás közeledtével, amikor a termés minőségének megőrzése a legfontosabb feladat.

Ha szeretnél még több izgalmas hírt, szakcikket vagy érdekességet a növényvédelem világából, ne habozz ellátogatni a Növényvédelem rovatunkba!

Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.