2024-ben jelentős veszteséget könyvelhetett el a CATL, és ennek következtében valóban leállították a debreceni gyárépítés második szakaszát.

Bár a vállalat eddig csupán a felülvizsgálat kérdésköréről tett említést, a július 10-én benyújtott pénzügyi beszámoló már jóval világosabban fejezi ki magát.

A CATL debreceni gyárának építése hatalmas összegeket emésztett fel, ahogy azt a vállalat legújabb pénzügyi jelentéséből megtudhatjuk. A kínai hátterű akkumulátorgyár 2024-re már elérte a 7,4 millió eurós (körülbelül 3 milliárd forintos) bevételt egy modulgyártósoron végzett termelés révén. Ennek ellenére a veszteség mértéke 28,9 millió euróra, azaz 11,5 milliárd forintra rúgott. Ez a helyzet tovább rontotta az eleve mínusz 2 milliárd forintos saját tőkét.

A CATL az utóbbi hetekben több alkalommal is a figyelem középpontjába került. Június végén a Telex beszámolt arról, hogy az eredetileg tervezett 3000 milliárd forintos beruházásnak csupán a harmada valósulhat meg Debrecenben, ami azt jelenti, hogy a gyár második ütemének építése elmarad. A háttérben Donald Trump vámháborúja, a CATL működéséhez szükséges környezethasználati engedélyért folytatott per, valamint az elektromos autók iránti kereslet csökkenése állhat. A vállalat legfrissebb pénzügyi jelentése is foglalkozik ezzel a helyzettel: megjegyzik, hogy az Egyesült Államok által bevezetett új vagy megemelt vámok komoly kihívásokat jelenthetnek az érintett cégek számára, azonban a CATL véleménye szerint ezek az intézkedések várhatóan nem fognak jelentős hatást gyakorolni az ő saját üzleti működésükre.

A Telex híre szerint a vállalat június 26-án hivatalosan is cáfolta az értesülést: "A CATL központi szakértői jelenleg átfogóan felülvizsgálják a Debrecenben tervezett második cellagyár technológiai megoldásait és a beruházás ütemezését. Célunk, hogy a legkorszerűbb, legalacsonyabb környezeti hatású és energiahatékony megoldások valósuljanak meg magyar telephelyünkön. A második ütem kivitelezése viszont sosem volt kétséges" - olvasható a kínai vállalat nyilatkozatában.

A július 10-én közzétett pénzügyi beszámoló viszont feketén-fehéren fogalmaz: "A beruházás I. Fázisára vonatkozó projekt továbbra is az ütemterv szerint halad, tervezett 2025-ös befejezéssel, és nincs változás a kapacitásban vagy az ügyfélmegrendelésekben az I. fázisra vonatkozóan.

Bár a II. Fázis felfüggesztésre került, az I. Fázis várható befejezése és az ügyfelek igényei továbbra is változatlanok maradnak.

A CATL Csoport most debütált a hongkongi tőzsdén, és elegendő tőkével bír ahhoz, hogy bármikor megkezdhessék a II. Fázist. A cég várakozásai szerint a hongkongi IPO révén 1,3-1,5 ezer milliárd forint közötti bevételre számíthatnak, amelynek 90 százalékát a debreceni akkugyártó üzem fejlesztésére kívánják fordítani – legalábbis a májusi terveik szerint.

A szöveg alapján világosan látható, hogy a gyár jövőbeli fejlesztései szoros összefüggésben állnak a gazdasági-piaci helyzet javulásával. Az állami támogatások hiányában azonban az elektromos autók iránti kereslet jelentős növekedése még várat magára az egész európai piacon. Ráadásul a kínai elektromos járművek elterjedése sem kedvezne a cégnek, mivel vásárlói bázisának jelentős része németországi autógyárakra épít. Noha az elektromos autók gyártása ezen a piacon folyamatosan nő, az értékesítési számok korántsem mutatnak ilyen kedvező képet.

A vállalat júliusban is negatív kontextusban került a hírekbe: a Telexnek nyilatkozó dolgozók állították, hogy a kínai cég elkezdte kirúgni a magyar munkavállalóit, július 15-ig pedig az összestől meg akar szabadulni - miközben a kormány azért is tolta meg több száz milliárd forinttal a beruházást, mert az rengeteg munkahelyet teremt a keleti országrészben. A CATL ugyan már korábban sem tagadta, hogy vendégmunkásokra is számít (például 500 Fülöp-szigeteki felvétele is tervben van), a hírek szerint a magyarokat főként kínai dolgozókra cserélné le a vállalat, állítólag azért, mert azok termelékenyebbek, és hétvégén is bejárnának dolgozni. A Tele cikkeinek hatására kiadott közleményben a CATL ugyan tagadta a csoportos létszámleépítést (bár ilyet a Telex sem állított), az NGM eljárást indított az ügyben.

A beszámolóból mindenesetre kiderül: a vállalat személyi ráfordításainak költsége több mint háromszorosára, közel 3 milliárd forintra nőtt, míg a társaság átlagos létszáma 33 főről 113 főre nőtt 2024-ben - ebben természetesen a próbaidősök és a vendégmunkások nincsenek benne, hiszen a gyárban idén májusban 650-en dolgoztak. erre rímel az az adat is, hogy a munkaerő-közvetítői szolgáltatásokra kifizetett összeg több mint 14-szeresére, szűk 2 milliárd forintra nőtt.

A veszteség összegének körülbelül 8 milliárd forintja a működési tevékenységből származik, míg a fennmaradó részt pénzügyi tételek generálták. A CATL 1,9 milliárd forintnyi kamatbevételhez jutott a befektetett tőkék révén, azonban ezzel párhuzamosan több mint 6 milliárd forintnyi pénzügyi kiadást kellett elszámolnia. Ez a kiadás lényegében a hosszú lejáratú kölcsönök és lízingek után kifizetett kamatokat, illetve a devizás eszközök és kötelezettségek átértékeléséből eredő árfolyamveszteségeket foglalja magában.

A vállalat számára komoly kihívást jelentett, hogy 1,5 milliárd forint értékben amortizációt kellett elszámolnia. Továbbá, a készletek esetében 8 milliárd forintnyi értékvesztést is el kellett könyvelni, mivel a legyártott termékek előállítási költsége meghaladta a várható piaci eladási árakat. A cég vezetősége ezt a helyzetet azzal indokolta, hogy a gyártási folyamatok még nem érik el az optimális szintet. Ugyanakkor optimista megjegyzést tettek: "Amint a termelési kapacitásunk és ügyfélkörünk eléri a kívánt szintet, várhatóan a készletek értékvesztése jelentősen csökkenni fog."

Az építkezés és a gyár üzembe helyezésének finanszírozása érdekében az anyacég folyamatosan biztosítja a tőkét a CATL Magyarország számára. Míg 2023 végén a CATL Hong Kongtól kapott hosszú lejáratú hitel összege 336 millió euróra (135,6 milliárd forintra) rúgott, addig 2024 végére ez az összeg már 765 millió euróra, azaz 306 milliárd forintra emelkedik. Legutóbb május 9-én a vállalat vezetése úgy határozott, hogy 5,06 millió eurót (kb. 2 milliárd forintot) biztosít a debreceni gyár számára a veszteségek ellensúlyozására. Az anyacég hangsúlyozta, hogy elkötelezett amellett, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a társaság számára a működésének kezdeti időszakában.