Árrésstop: a választók döntöttek, és még a Fidesz támogatóinak jelentős része is kifejezte véleményét.
Az árrésstop nem képes csillapítani a lakosság inflációs várakozásait, mivel a megkérdezettek túlnyomó része a kivezetés után áremelkedésre számít – mutat rá a Publicus Intézet által a Népszava számára készített felmérés.
A Publicus Intézet által a Népszava megbízásából végzett áprilisi felmérés alapján a lakosság 82%-a drágulásra számít az árrésstop eltörlését követően. A válaszadók között a túlnyomó többség, 56% számít jelentős áremelkedésre, míg 26% kisebb mértékű emelkedést valószínűsít. Mindössze 9% véli úgy, hogy az árak változatlanok maradnak, és csupán 1% remél csökkenést.
A lakosság inflációval kapcsolatos várakozásai tavaly nyár óta egyre csak felfelé ívelnek, és a legfrissebb felmérési adatok is azt jelzik, hogy ez a tendencia nem mutat lassulást.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint a december és március közötti időszakban tovább fokozódott az inflációs érzés a lakosság körében. Ennek hátterében az áll, hogy az emberek elsősorban az élelmiszerek és a gyakran igénybe vett szolgáltatások árainak változásai alapján formálják meg inflációs várakozásaikat. E két kategória esetében a drágulás mértéke jelentősen meghaladta az általános inflációt: míg a márciusi átlagos fogyasztói árnövekedés 4,7 százalékot mutatott, addig az élelmiszerek ára 7, a szolgáltatások díja pedig 7,5 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
A Publicus Intézet felméréséből egyértelműen látszik az ellenzéki/kormánypárti törésvonal, de csak az arányokban, ugyanis alapvetően mindenki áremelkedésre számít,
a fideszes szavazók 71 százaléka, az ellenzékiek 90, a bizonytalanok 81 százaléka vár drágulást.
Megjegyezendő, hogy az ellenzéki szavazók többsége nem érezte az árrésstop árcsökkentő hatását, ennek ellenére túlnyomó többség a kivezetés után mégis jelentős áremeléseket vár.
Az árrésstop ármérséklő hatásának észlelését csak a válaszadók egy viszonylag szűk csoportja tapasztalta meg. A felmérés eredményei szerint mindössze 35 százalékuk számolt be arról, hogy a kormányzati intézkedések bevezetése után olcsóbban tudott vásárolni, míg a megkérdezettek 52 százaléka nem észlelt semmilyen árcsökkenést. Ezen kívül a válaszadók 13 százaléka jelezte, hogy nem követi az árakat, vagy ritkán vásárol. Érdekes módon a válaszokat jelentősen befolyásolta a politikai hovatartozás: míg a kormánypárti szavazók 63 százaléka tapasztalt áremelkedést, addig az ellenzéki szavazók körében csupán 19 százalék mondta el, hogy hasonló élményben volt része.
