Schmidt Mária véleménye szerint a Magyar Tudományos Akadémia a mai napig hordozza a velünk élő sztálinizmus jegyeit.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója, nemrégiben éles kritikát fogalmazott meg a Magyar Tudományos Akadémiával szemben. A történész-ideológus megnyilvánulása a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának április elején kiadott állásfoglalására reagált, amelyben kifejezték, hogy ha Orbán Viktor részt venne a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulóját ünneplő ülésen, "a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyná a termet". Schmidt Mária véleménye szerint az Akadémia ezzel a lépéssel nemcsak a tudományos közéletet érinti, hanem a politikai diskurzust is, amely körülmények között a tudósoknak és intézményeknek felelősségteljesebben kellene viselkedniük.
Ezt azzal indokolták, hogy a "miniszterelnök a 2025. március 15-i állami ünnepségen elmondott beszédében több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át. Erkölcsileg elfogadhatatlan, jogi felelősséget is felvető, az újkori történelmet ismerve pedig kimondottan veszélyes magatartásnak tartjuk a különféle társadalmi csoportok nagy nyilvánosság előtt történő, uszító jellegű dehumanizálását, hasonlóképpen a tendenciózus utalásokat arra, hogy bizonyos közösségek túl régóta élnek az országban, és túl sok mindent éltek túl".
Schmidt Mária megjegyezte, hogy "a Magyar Tudományos Akadémia a velünk együtt élő sztálinizmus megtestesítője", és kifejtette, hogy "tagjai olyan kiváltságokat birtokolnak, amelyek élethosszig tartanak számukra, így például életjáradékkal rendelkeznek".
A következő szöveg egyedi átfogalmazása: "Ahhoz, hogy valaki részesüljön a támogatásban, nem szükséges semmilyen teljesítményt felmutatnia a bekerülést követően, és nem kell megfelelnie különböző elvárásoknak sem. A kiválasztás során gyakran nem a teljesítmény a döntő tényező; jelentős szerepet játszik a kapcsolati hálózhatóság, a társadalmi pozíció, valamint a barátok és támogatóik lobbiereje is" - emelte ki. "Az MTA presztízse jelentősen csorbult, mivel a kommunista időszakban a tagok és tisztségviselők kiválasztása főként a pártállamhoz való hűség alapján történt. Az akkor bekerült akadémikusok a rendszerváltozás után is megőrizték státuszukat, mivel joggal állítható, hogy a tudományos és kulturális szféra képviselői, más néven értelmiségiek, a média és az akadémiai elit viszonylag zökkenőmentesen alkalmazkodtak a demokratikus keretekhez."
Schmidt Mária szerint a közös nyilatkozat "nettó politizálás". "Könnyen beazonosíthatóan egyeztetett álláspontról van szó, amit az ellenzéki pártok, politikusok, médiumaikon és beszélő fejeiken keresztül napokon keresztül tematizáltak. Az érvek, a félelemkeltésre irányuló szándék, a burkolt zsidózás (úgy látszik, nekik azt is szabad) mind egyeztetett panelek, amiket az akadémikusok szervilisen megismételnek".
A véleménye szerint az aláírók mind "sokat próbált ballibek", és különös figyelmet szentelt Palánkai Tibornak. Róla megjegyezte, hogy "a többiekkel együtt ő is azok közé a tudósok közé tartozik, akiket a legszűkebb környezetükön kívül szinte senki sem ismer". Hozzátette, hogy a véleményük akkor nyerhetne jelentőséget, ha érveik és mondanivalójuk olyan meggyőző erővel bírnának, amely valóban figyelemre méltó lenne.
Azt is nehezményezte, hogy "a magyar egyetemi rendszer autonómiájára egyébként annyira kényes munkatársak a mai napig nem emelték fel a szavukat azért, hogy az összes egyetem visszakapja az egyetemi tanárok tudományos minősítésének jogát, ami példátlan módon a sztálinizmus tovább élő örökségeként az MTA-nál van".
Az MTA tiltakozásra irányuló indítványát Földi András, az ELTE jogi karának professzor emeritusa, Mihályi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára és korábbi helyettes-államtitkár, valamint Vörös Imre, az MTA rendes tagja és egykori alkotmánybíró terjesztette elő. Az előterjesztést a tagság átfogó vitát követően, egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a március 26-i ülésen. A támogatók között található Chikán Attila, aki az első Orbán-kormány minisztere volt, valamint Vékás Lajos, a kormány számára az új polgári és büntetőtörvénykönyv kidolgozásában részt vevő Széchenyi-díjas jogászprofesszor is.
Schmidt Mária nemrégiben éles kritikát fogalmazott meg a bírók munkájával kapcsolatban, kijelentve, hogy "öreg hiba, ha a bírók nem értik, nem képesek értelmezni az eléjük kerülő szövegeket". Ezzel a megnyilatkozásával reagált arra, hogy az Országos Bírói Tanács és a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) is elutasította az orbáni poloskázásra vonatkozó vádakat. Schmidt emellett a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatójaként is ismert, ahol a Magyar Hang által benyújtott, pénzügyi adatokra vonatkozó közérdekű adatigénylés kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult, hogy tisztázza, kötelező-e kiadni az adatokat, ha "azokat jelentős részben külföldről pénzelt szervezet vagy újság kérte". Tavaly év végén pedig azzal került a figyelem középpontjába, hogy állítása szerint "Nyugaton, sőt már a lengyeleknél is arra törekednek, hogy a gyermeket akár a kilencedik hónapban, sőt közvetlenül a születése után is megölhessék". Ezt az állítást azonban tényellenőrök cáfolták, bizonyítva, hogy nem állja meg a helyét.
A blogbejegyzés kapcsán megkerestük a Magyar Tudományos Akadémia véleményét is, azonban a cikk megjelenésének időpontjáig nem érkezett válasz tőlük.
