A Vénusz sosem volt alkalmas az emberi élet számára | National Geographic
Úgy tűnik, bolygótestvérünk valójában mostohatestvér, és sosem lehettek a körülményei az élet számára kedvezőek.
A Vénuszt néhány tulajdonsága (pl. hozzánk hasonló méretű kőzetbolygó) alapján a Föld testvéreként tartják számon, és emiatt régóta népszerű elképzelés, hogy a régmúltban felszíni víz is lehetett rajta. A bolygón jelenleg uralkodó extrém üvegház-körülményekről is az a feltételezés, hogy a bolygó extrém mértékű vulkanizmusa miatt alakult ki. Az, hogy valaha volt-e a Vénuszon felszíni víz, attól függ vajon mennyi víz lehetett, mennyi lehet a bolygó belsejében.
A Cambridge-i Egyetem tudósai legújabb kutatásuk során egy izgalmas kérdésre kerestek választ: a szomszédos bolygónk, a Vénusz, az idők kezdete óta egy igazi pokolnak számít, ahol sosem volt jelen felszíni víz. A Nature Astronomy című tudományos folyóiratban közzétett eredményeik nem csupán a Vénusz különös körülményeiről árulkodnak, hanem rávilágítanak arra is, hogy a Föld mennyire különleges hely az univerzumban. Ezen kutatás hozzájárulhat az exobolygók jellemzőinek jobb megértéséhez is, új távlatokat nyitva a bolygókutatásban.
Távolról a Föld és a Vénusz valóban nagyon hasonlóak, de közelről nézve már látszik, hogy a Vénusz gyilkos, kénsavas légköre és közel 500 Celsius-fokos felszíni hőmérséklete egyáltalán nem hasonlít a földihez. Azonban ezen extrém körülmények ellenére is felmerült, hogy egykor óceánja volt, és akár ma is lehetnek primitív létformák a légkörében.
"Tudjuk-e valaha, hogy létezett-e vagy létezik-e bármilyen életforma a Vénuszon? E kérdés megválaszolásához helyszíni kutatásokra van szükség, amelyek talán az évtized végén tervezett szondák révén valósulhatnak meg" – nyilatkozta Tereza Constantinou, a kutatás vezetője. "Ugyanakkor, mivel valószínűleg sosem volt óceán a bolygón, rendkívül nehéz elképzelni, hogy olyan életformák fejlődhettek volna ki rajta, amelyek folyékony vízre támaszkodtak, mint a Földön."
A Vénusz a Nap körüli lakhatósági zóna peremén kering, s ezzel az exobolygók kutatói számára fontos példát jelent arra, hogy egy kőzetbolygó a mienktől egészen eltérő fejlődési utat is bejárhat. A múltját illető, egymással ellentétes elméletek (egykor mérsékelt, nedves Vénusz és ősidőktől fogva száraz és forró Vénusz) utólagos igazolására a bolygó légkörén keresztül vezet az út. A légkörben olyan anyagok vannak, amelyeket a Vénusz belseje biztosított, a kutatók most e légköri összetevők vizsgálata révén igyekeztek a bolygó belsejébe és múltjába bepillantást nyerni.
A Vénusz légkörének állandósága érdekében elengedhetetlen egyfajta körforgás megléte: azok az összetevők, amelyeket különböző folyamatok eltávolítanak a légkörből, valamilyen módon újra kell, hogy keletkezzenek. Ez arra utal, hogy a bolygó belső és külső rétegei között folyamatos kémiai interakciók zajlanak.
A kutatók kiszámították, hogy a víz, a szén-dioxid és a karbonil-szulfid molekulák jelen pillanatban milyen ütemben semmisülnek meg a vénuszi légkörben. E molekulák stabil jelenlétéhez vulkánkitörésekből érkezik a pótlás.
A vulkánkitörések nem csupán látványos természeti események, hanem lehetőséget nyújtanak arra is, hogy betekintsünk bolygónk belsejébe. Az emelkedő magma, amely a föld mélyebb rétegeiből tör fel, a benne rejlő gázokat is felszínre hozza, ezzel gazdagítva légkörünket. A földi vulkánoknál tapasztalható gázkibocsátás jelentős része vízgőzből áll, ami annak köszönhető, hogy a Föld belseje nemcsak forró, hanem vízben is bővelkedik.
A Vénusz légköri gázainak egyensúlyát vizsgálva megállapítható, hogy a vulkánkitörések során a felszínre kerülő gázok csupán legfeljebb 6 százalékát teszi ki a víz. Ez a felfedezés arra enged következtetni, hogy a bolygó belsejében sem található víz, ami azt jelenti, hogy valaha nem léteztek óceánok a Vénusz felszínén. A végső választ erre a rejtélyre a NASA következő években (bízva a sikerben) tervezett DAVINCI nevű űrszondája adhatja meg.
A kutatók véleménye szerint a Vénusz születését követően, az ősi magmaóceán időszakában, az eredeti vízkészlete elveszett. Azóta, amióta a felszíne megszilárdult, a bolygó folyamatosan száraz és tűzforró környezetté alakult.
