Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen megőrizni a NATO kollektív védelmét, és ezt semmilyen külső tényező, akár egy harmadik ország nyomása sem befolyásolhatja.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai brüsszeli nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a NATO kollektív védelmének megőrzése érdekében semmilyen harmadik ország iránt nem szabad kockázatot vállalni. Pozitív fejleményként értékelte, hogy Ukrajna NATO-tagságáról még nem született döntés, mivel ennek következményeként egy harmadik világháború kitörése is lehetséges lenne.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtóértekezletén először is kifejtette, hogy Ukrajna meghívása az észak-atlanti szövetségbe a harmadik világháború kitöréséhez is vezethetne, így üdvözölte, hogy erre vonatkozóan továbbra sincs egyetértés a tagállamok között.

Úgy vélekedett, hogy "elképesztő elvakultságról" tanúskodik egyesek azon érvelése, miszerint Ukrajna nem is magáért, hanem az európai szabadságért és demokráciáért harcol.

"Ez nyilvánvalóan nincs így. Ukrajna a saját szabadságáért, a saját szuverenitásáért és a saját országáért harcol, ami természetesen megsüvegelendő, de nem összekeverendő azzal, mintha másokért harcolnának" - fogalmazott.

Azt az álláspontot, amely szerint Ukrajna csatlakozása hozzájárulna Európa biztonságához, nonszensznek minősítette. "Mi, magyarok más nézőpontból közelítjük meg ezt a kérdést (...) Ukrajna NATO-tagsága nem a stabilitást, hanem a háborús kockázatokat növelné, különösen a NATO és Oroszország közötti konfliktus lehetőségét" - hangsúlyozta.

- tette hozzá.

A témával összefüggésben a washingtoni szerződés tizedik cikkelyére is utalt, amely kimondja, hogy csak azok az államok csatlakozhatnak a katonai szövetséghez, amelyek képesek hozzájárulni annak biztonságához. "Jelen pillanatban Ukrajna esetében ez egyértelműen nem áll fenn" - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter rámutatott egy paradox helyzetre: egyrészt az amerikai elnökválasztás következtében most van a legnagyobb esély arra, hogy az ukrajnai konfliktus gyorsan véget érjen, másrészt viszont a feszültségek soha nem voltak még ilyen magas szinten, így a konfliktus eszkalációjának veszélye is fokozódik.

"Világossá vált az, hogy az Amerikában vesztes demokraták és Európa háborúpárti politikusai egy újabb rohamot indítottak annak érdekében, hogy január 20-án vagy január 20-át követően lehetetlen legyen a gyors béketeremtés" - vélekedett.

Beszámolt arról, hogy az előző napi tanácskozáson számos NATO-tagállam minisztere kifejezte aggodalmát, és sürgette Ukrajnát a sorozási korhatár csökkentésére. Szavai szerint ennek következményeként még több fiatal ukrán életét veszélyeztetné a fronton zajló harcokban, ami újabb tragédiákat idézhet elő.

- hangsúlyozta.

Emellett hangsúlyozta, hogy elhangzott: a frissen besorozott katonák képzését és felfegyverzését a NATO feladata lenne.

"A javaslatcsomag, amely a sorozási korhatár csökkentését, a kiképzés felerősítését és újabb fegyverszállításokat tartalmaz, számunkra egy rendkívül veszélyes lépésnek tűnik. Ez a megközelítés nemcsak a háború elhúzódását segíti elő, hanem az eszkaláció kockázatát is tovább növeli, ami végső soron még több emberi életet követelhet." - nyilatkozta.

Az érvelés egy érdekes aspektusát érintette, mely szerint a béketárgyalások elhalasztása indokolt, mivel Ukrajna jelenlegi harci helyzete nem kedvező. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az ország helyzete folyamatosan romlik, és aki ezt nem hajlandó elismerni, az valójában illúziókba keríti az ukrán népet. "A katonai győzelemről folytatott diskurzus nem más, mint az emberek megtévesztése és félrevezetése" - fogalmazott.

A miniszter határozottan kijelentette, hogy a kollektív védelem továbbra is elsődleges prioritást élvez, és ezt nem szabad semmilyen harmadik ország érdekében feláldozni vagy kockáztatni.

Aláhúzta: Magyarország megbízható szövetséges, teljesíti a kötelezettségvállalásokat, a bruttó nemzeti termék (GDP) több mint két százalékát fordítja védelmi kiadásokra, miközben a tagállamok egynegyede máig nem tett ennek eleget. Ráadásul több mint ezer magyar katona szolgál a szövetség misszióiban - jegyezte meg.

Egy másik szempontból nézve fontos hangsúlyozni, hogy továbbra is léteznek olyan határok, amelyeket mindannyian elfogadtunk: a NATO nem léphet be aktív harcokba az ukrajnai konfliktusban, és mindenáron el kell kerülnünk a közvetlen összecsapást Oroszországgal.

Kiemelte, hogy a jelenlegi ülés megerősítette benne azt az érzést, miszerint "a háborúpárti vezetők továbbra is eltökéltek, szenvedélyesek, és nem túlzás kijelenteni, hogy félnek attól, mi vár ránk január 20-a után."

"A tanulság ebből az, hogy a békemissziót erősíteni kell. A diplomáciai és a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, meg kell őrizni a béketeremtés gyors lehetőségét" - összegzett.