Öt éven belül a Mastercard ügyfeleinek kötelezővé válik a biometrikus adatok alkalmazása. | ma7.sk
A Mastercard bejelentette, hogy 2030-tól radikálisan átalakítja a fizetési folyamatokat: a jelenlegi 16 számjegyű kódokat eltávolítja a hitel- és bankkártyákról. Ehelyett a jövőben biometrikus azonosítást vezet be, amely lehetővé teszi a tranzakciók lebonyolítását ujjlenyomat, tenyérlenyomat vagy arcfelismerés segítségével. Ezt a lépést a kártyakibocsátó hivatalos közleménye és több hírportál, például a vigilantnews.com is megerősítette.
Azok közé tartozik, akik bár kényelmi szempontból gyakran fizetnek kártyával, mégis biztonságosabban érzi magát, ha lapul némi készpénz a tárcájában vagy a zsebében? Még a fiatalabbak előtt sem érzi úgy, hogy "őskövület" lenne, de például a mobiltelefonba integrált kártya általi fizetést feleslegesnek és akár veszélyeket magában rejtőnek tartja? Úgy gondolja, hogy nem a banknak, hanem az ügyfélnek kellene meghatároznia, milyen szolgáltatásért hajlandó fizetni? Nem szeretné, hogy a pénzintézmények vagy más szolgáltatók, esetleg a hatóságok nyomon kövessék, hogy mikor merre jár, mire költ, mit csinál? Valószínűleg Ön a többséghez tartozik, de persze ez még nem jelenti azt, hogy megkérdeznék a véleményét.
Az amerikai Mastercard, amely a világ harmadik legnagyobb kártyakibocsátója a vezető kínai UnionPay és az amerikai Visa után, a régiónkban a legszélesebb körben használt kártyák forgalmazója. Ám a biometrikus azonosításra való áttérésük nem egyedülálló lépés; a Visa, mint a "nyugati világ" legnagyobb szereplője, szintén hasonló jövőbeni tervekkel rendelkezik. Az új rendszer lényege, hogy a tranzakciók során egyszerre azonosítja a kártyát és a felhasználó ujjlenyomatát. A választási lehetőségek tehát meglehetősen korlátozottak, különösen figyelembe véve a készpénzes tranzakciók csökkentésére irányuló intézkedéseket, amelyek már az európai uniós szabályozásokban is hangsúlyos szerepet kapnak.
A biometrikus azonosítás kereskedelmi alkalmazása, amely nem mentes a nyomásgyakorlástól, szorosan összefonódik a programozható digitális pénznemek (CBDC) bevezetésének előkészületeivel. Ezen új pénzügyi paradigmák élharcosai között találjuk a Világgazdasági Fórum (WEF) prominens alakjait is. Az eddig megfigyelhető trendek és a nyilvánvaló erőfeszítések összegzése alapján bárki levonhatja a saját következtetéseit. Legalábbis azt, hogy a múltban nem sok példa akadt arra, hogy a jelentős tőkével és így hatalmi befolyással bíró magánvállalatok a közérdeket vagy az átlagpolgárok érdekeit előtérbe helyezték volna saját érdekeik mellett.
