Tarvágás a magyar erdőkben: az akadémikusok tiltakozása ellenére megszületett a törvénymódosítás A magyar erdők védelme és fenntartható gazdálkodása érdekében az akadémikusok és környezetvédők hangos ellenállásának közepette a jogalkotók végül elfogadták

A jövő helyett inkább a jelenlegi gazdasági dinamikáink változása áll a középpontban – ezt a témát járja körül a szeptember 4-i Sustainable World konferencia. Ezen a rendezvényen a fenntartható üzleti szféra hazai képviselői gyűlnek össze, hogy megosszanak tapasztalatokat és ötleteket a fenntarthatóság jegyében.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya bejelentette, hogy nem áll a törvénytervezet mögött, mivel meggyőződésük szerint, ha a természetvédelmi területeken és a Natura 2000-es besorolású, őshonos fafajokból álló erdőkben gazdasági tevékenység folyik, akkor az súlyosan veszélyezteti a helyi ökoszisztémák egyensúlyát.

Csak olyan keretek között valósulhat meg, amelyek ökológiai szempontból fenntartható erdőgazdálkodást biztosítanak.

Ez alapvetően olyan gazdálkodási módokat jelent, amelyek a faanyagtermelés mellett fenntartják az erdei ökoszisztéma integritását, biztosítják az erdők ökoszisztéma szolgáltatásait, megőrzik az erdei biodiverzitást, fenntartják az erdők stabilitását és alkalmazkodó képességét - hívták fel a figyelmet.

A folyamatos erdőborítás fenntartása leginkább az örökerdő és átmeneti üzemmódok révén valósítható meg. Ezen megközelítések során a faanyagtermelés mellett a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszik, például kíméleti területek kijelölésével, holtfa és habitatfák megőrzésével, valamint a fák elegyességének biztosításával. Emellett fontos a cserjeszint védelme és a különböző korosztályú fák jelenléte is. A vágásos üzemmódok, mint például a szálalóvágás és a fokozatos felújító vágás, szintén hozzájárulhatnak ezen célok eléréséhez, azonban a tarvágás nem tekinthető ökológiailag fenntartható megoldásnak – figyelmeztettek a szakértők.

A kutatások széles spektrumon bizonyítják, hogy a tarvágások súlyosan érintik az erdőket, hiszen kedvezőtlen termőhelyi viszonyokat teremtenek. Ezek a beavatkozások megbontják az erdei mikroklímát, jelentősen csökkentik az erdő klimatikus kiegyenlítő szerepét, és negatívan hatnak a talaj minőségére is. Az erdei ökoszisztémák összetétele is megváltozik, ami hosszú távú következményekkel jár. Az ilyen hatások egy része évtizedek, sőt évszázadok múltán is érezhető marad.

Mivel a törvényjavaslat kiterjeszti a tarvágás alkalmazásának lehetőségeit a védett és magas természeti értékkel bíró erdőkben, ezért nem segíti elő a természetvédelmi rendeltetés

Az erdők fenntartható kihasználása és megvalósítása kulcsfontosságú feladataink közé tartozik. Az erdők nem csupán a biodiverzitás megőrzésében játszanak szerepet, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is elengedhetetlenek. A fenntartható erdőgazdálkodás révén biztosíthatjuk, hogy a jövő generációi is élvezhessék e természeti kincsek előnyeit, miközben megőrizzük a környezet egyensúlyát. Az erdők felelősségteljes kezelése lehetőséget ad arra, hogy a természet és az ember harmonikus kapcsolatban élhessen, így a fenntarthatóság nem csupán cél, hanem közös felelősség is.

A törvényjavaslatban javasolt sarjaztatás kiterjesztése természetvédelmi szempontból vitatható, hiszen a védett erdők esetében ezt nem a tarvágás keretein belül szabad végrehajtani. A tarvágás lehetőségeinek kibővítése különösen aggasztó a síkvidékeken lévő utolsó megmaradt védett erdőssztyepp foltokra nézve, hiszen ezek a területek már így is fokozott veszélynek vannak kitéve. A természetvédelmi erdőkezelés keretein belül nem a tarvágás alkalmazásának kiterjesztése, hanem a gazdasági célú erdőhasználat teljes megszüntetése lenne a helyes lépés.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Parlamenti eszmecsere a jogszabály tervezetéről"

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés május 20-ai ülésén elfogadott, Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra reagáló veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslat kapcsán Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság képviselője hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában lévő fegyveres összecsapások és az azt követő humanitárius válság Magyarországra is súlyos és közvetlen hatással bír.

A helyzet megoldására a kormány 2022. november 1-jén az egész országra kiterjedő veszélyhelyzetet hirdetett ki - emelte ki. Részletezte: a benyújtott javaslat célja, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések közül azokat, amelyek indokoltak és továbbra is aktuálisak, átmeneti törvényi szabállyá alakítsák, illetve ahol lehetséges, integrálják őket a normál jogrendbe.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában az Agrárminisztérium és a kormány álláspontját ismertetve Tállai András élelmiszergazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkárt idézte, aki azt mondta: a törvényjavaslat elfogadása után nemcsak a védett természeti területeken, hanem bármely erdőben hatósági engedély nélkül fát kivágni jogellenes, az engedély nélküli tarvágás pedig természetkárosítás bűncselekménye. Ez eddig is így volt, és így is marad - tette hozzá.

Tordai Bence (Párbeszéd) úgy értékelte: a törvénymódosítás visszalépés a korábbi természetvédelmi szintből. A védett erdők, a Natura 2000-es erdők, a tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű, illetve a legmagasabb természetességi állapotú erdők esetében az, hogy a tarvágás gondolata felmerül, gyakorlatilag a természet elleni bűn - mondta.

Keresztes László Lóránt (független) azt mondta, hogy a kormánypártok semmibe vették a legfontosabb természetvédő szervezetek érveit, semmibe veszik a köztársasági elnök vétóját. Arra kérte Répássy Róbertet, adjon magyarázatot arra, hogy "miért fontos ennyire önöknek a védett erdők pusztítása"? Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár kiemelte, hogy a szóban forgó kormányrendelet már másfél éve hatályban van, és eddig senki nem kérdőjelezte meg azt az Alkotmánybíróság előtt. Ebből következően elmondható, hogy nem váltott ki olyan környezeti károkat, mint amilyenekről a képviselők vitáznak - tette hozzá.

Rámutatott, hogy amennyiben a köztársasági elnök alkotmányellenesnek talál egy törvényt, akkor azt az Alkotmánybíróságnak küldi meg, de ha politikai vétót emel, vagyis visszaküldi az Országgyűlésnek, akkor a parlamentnek joga van ahhoz, hogy a jogszabályt változtatás nélkül fogadja el. (MTI)