A világ kukoricapiacát számos ellentétes tényező befolyásolja, ami megnehezíti az érintettek számára a tájékozódást.

Különösen nehéz eligazodni ezekben a hónapokban a kukorica piacát elemző hírek között. A jelentések egy része arról szól, hogy a kínai piac jelentős szűkülése és az exportvám-csökkentések bőséget, valamint áresést okoznak. Más jelentések a készletek rekordszintű szűkülésével és árnövekedéssel számolnak.

Az Agrárágazat beszámolója szerint a globális kukoricapiac egyre élesebb ellentmondásokkal néz szembe. Míg Kína jelentős mértékben csökkenti kukoricaimportját, addig számos nagy exportáló ország — például Argentína és Oroszország — fokozottan nyit a nemzetközi piacok felé, részben vámcsökkentési intézkedések révén. Ezek az ellentétes irányú folyamatok már most is túlkínálathoz és a nemzetközi árak csökkenéséhez vezethetnek, ugyanakkor léteznek olyan előrejelzések is, amelyek árnövekedést valószínűsítenek a közeljövőben.

A cikkben kifejtett információk szerint 2025 első felében Kína kukoricaimportja drámai mértékben, 785 ezer tonnára csökkent, ami jelentős eltérés az előző év azonos időszakának közel 11 millió tonnás importszintjéhez képest. Ez a szám 93%-os visszaesést jelent, és jóval alatta marad az elmúlt években jellemző, 11 millió tonna körüli átlagos importmennyiségnek. A jelentős csökkenés hátterében két fő tényező húzódik meg: egyrészt a belföldi kukoricatermelés és a készletek növekedése, másrészt pedig a gazdasági növekedés lassulása, amely a fogyasztói keresletet is visszafogja.

A kínai vámhatóságok már 2024 őszétől korlátozásokat vezettek be a takarmánycélú gabonafélék - köztük a kukorica - importjára, hogy megvédjék a belföldi árakat és a termelői jövedelmeket. Az éves importkvóta 7,2 millió tonna, ennek csak töredéke került aktiválásra július végéig. Noha az USDA 10 millió tonnás éves importot jósol, a kínai CAOC csupán 7 millió tonnával számol.

Ezzel párhuzamosan a nemzetközi szállítók folyamatosan a versenyképességük növelésére összpontosítanak. Argentína például bejelentette, hogy a kukoricaexport vámját 12%-ról 9,5%-ra csökkenti. Az argentin kormány szándéka, hogy megerősítse a mezőgazdasági ágazatot, amely az elmúlt évtizedekben jelentős adóterhek súlya alatt működött.

Hasonló lépéseket tett Oroszország is: a kukoricaexport vámját tonnánként 840,8 rubelről 215,3 rubelre mérsékelik (miközben például a búzaexport vámját teljesen eltörlik). A döntés az orosz mezőgazdasági minisztérium szerint az erős rubel és a bőséges új termés következménye. Az intézkedések célja az orosz export ösztönzése és a belső piac stabilizálása.

A kínai importkorlátozások és az exportáló országok fokozott exportösztönzése között feszültséget teremt, ami globális túlkínálathoz vezethet. Mivel Kína eddig a világ egyik legnagyobb kukoricaimportőrének számított, a visszahúzódása jelentős keresleti űrt hagy maga után. Ez arra kényszeríti a termelőket, hogy új piacokat keressenek, ami árcsökkenést idézhet elő, főleg ha közben a terméseredmények is bőségesen alakulnak a kulcsfontosságú termőterületeken.

A feszültségek fokozódása az Egyesült Államok és Kína között drámaian csökkentette az USA piaci részesedését Kínában, amely szinte a nullához közelít. Ez a helyzet új kihívások elé állítja a piaci szereplőket, akik kénytelenek alternatív exportirányokat keresni.

A következő hónapok során a globális kukoricapiac rendkívül érzékenyen reagálhat a kínálati oldalon bekövetkező változásokra és az időjárási tényezőkre is. Ha nem sikerül megfelelő egyensúlyt kialakítani az exportpolitikák és a nemzetközi kereslet között, az árak drámaian csökkenhetnek, komoly kihívások elé állítva a termelőket világszerte, így Magyarországon is.

Az USDA legújabb előrejelzése új megvilágításba helyezi a korábbi adatokat. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma úgy véli, hogy a globális kukoricazárókészlet várhatóan 277,8 millió tonnára csökken, ami 2013-14 óta a legalacsonyabb szintet jelenti. A készlet-felhasználás arány pedig 12 éves mélypontra, 18,9%-ra süllyedhet. Kína nélkül a készlet növekedne, ám a jövőbeli aratás mértéke a nagy termőterületeken még kérdéses. Ennek ellenére a készletek történelmi mélyponton maradhatnak, ami árnövekedési kockázatokhoz vezethet a globális kínálat szűkössége miatt – figyelmeztet a cikk.