Tóth Vera megindító képeket osztott meg a közönséggel, amelyek a korrekciós műtéte utáni élményeit tükrözik.
Tóth Vera merész és hiteles módon osztotta meg a fotókat, amelyek bemutatják, milyen utat járt be az élete során. Az elegáns megjelenését egy AERON zakó és nadrág, valamint egy INTIMISSIMI garbó teszi még különlegesebbé, míg a SWAROVSKI fülbevaló eleganciát csempész a stílusába.
Tóth Vera a közösségi média platformjain mindig is a lehető legautentikusabban osztja meg gondolatait a követőivel, és sosem riad vissza attól, hogy felfedje a nehéz, messze nem hibátlan pillanatait. Legutóbb arról beszélt, hogy a korrekciós műtéteket követően milyen kihívásokkal kellett szembenéznie mind fizikai, mind érzelmi szempontból az utóbbi időszakban.
"Két hete vagyok a gyógyulás útján. Nem használok sminket, nem állok modellt, és nem játszom szerepeket. Csak a létezésre összpontosítok, hagyom, hogy a testem saját tempójában regenerálódjon, teret adva az 'új Verának'. Figyelem a folyamatot, és türelemmel állok hozzá." - osztotta meg Tóth Vera.
A helyreállító műtétek nem csupán a külső megjelenésről szólnak, hanem arról, hogy végre megkapjam azt a testet, ami méltó hozzám egy ilyen nehéz időszak után. Bár jelentős súlycsökkenésen mentem keresztül, a tükör még mindig kegyetlenül emlékeztetett azokra az 'utórezgésekkel', amiket magamon hordozok. Sokszor nem is a bőröm a legnehezebb teher, hanem azok az ítéletek és megjegyzések, amelyeket egy ilyen fájdalmas időszakban kapok.
"Néha nem értik meg, mit jelent egyedül feküdni a kórházi ágyon, csövek között, miközben megpróbálom elhinni, hogy hamarosan újra szabadon mozoghatok, lélegezhetek és nevethetek. Három napja nem aludtam, mert a félelem és a fájdalom olyan elviselhetetlen, hogy néha még a fájdalomcsillapítóval is hadilábon állok. Hadd ne részletezzem... Az énekesnő szerint a világ gyakran nem érzékeli, milyen bizonytalan és kiszolgáltatott helyzet az, amikor a lélek próbál lépést tartani a test változásaival."
"Azt gondolják, hogy a fényképeken megörökített átalakulás a valódi csoda. De valójában a csoda az, hogy minden reggel újra felállok, bízom a saját erőmben, mosolyogva nézek szembe a kihívásokkal, hiszek önmagamban, és folytatom az utamat, még akkor is, ha fájdalommal jár. Nem engedem, hogy mások véleménye határozza meg, ki vagyok valójában."
Most újraépítem önmagam, kívül és belül egyaránt, hiszen ez a sorsom feladata. Ez az út nem csupán a külső szépségről szól, sokkal inkább a bátorság, a vállalás és a félelmeim leküzdésének kihívásairól. Arról, hogy merem szembesíteni magam a tükörrel, a rossz szokásaimmal, a táplálkozási mintáimmal, amelyek a szeretet helyettesítői lettek. Nem menekülök el, hanem megölelem azt a valakit, aki velem szemben áll. Eddig eljutni rendkívül nehéz, de a megőrzése ennek még nagyobb kihívást jelent. Minden heg, minden csepp vér, minden egyes nap, amit ebben a testben átélek, emlékeztet arra, hogy: EZT IS TÚLÉLTEM.
Azt is elárulta, mit üzen azoknak, akik hasonló élethelyzetben vannak: "Nem vagy egyedül, ez egy létező helyzet akkor is, ha tabuként kezeljük! Gyógyuljunk szépen! Nem könnyű, és most gondolok minden sorstársra, aki levetkőzött magáról egy embernyi felesleget."
