A Trump-hatás a műkereskedelem világában – A művészet új dimenziói A Trump-adminisztráció idején a műkereskedelem dinamikája jelentős átalakuláson ment keresztül. Az amerikai politikai táj képének átalakulása nemcsak a gazdaságra, hanem a művészeti piacr

Április 2-án Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, jelentős "kölcsönös" vámintézkedéseket hirdetett meg az országba importált termékekre vonatkozóan. Ezek a vámok április 9-én léptek életbe, azonban néhány órával később 90 napra felfüggesztették őket – kivéve a Kínára kivetett vámokat. Az ebből fakadó globális zűrzavar a nemzetközi művészeti piactereket is komolyan érinti.

A vámok, vagyis az importált termékekre kivetett adók, már hosszú ideje középpontjában állnak Trump gazdasági stratégiájának. Az elnök ezekre mint az amerikai gazdaság fellendítésének alapvető elemeire tekint. E döntések már most is jelentős hatásokat gyakoroltak, zűrzavart okozva számos iparágban, beleértve a művészeti szektort is.

Az első bejelentés márciusban történt, de az április 2-i bejelentés sokkal szélesebb hatókörrel bírt: az amerikai elnök bevezette a minden importált árura kivetett, általános 10%-os "alapvámot", miközben a más országokból érkező termékekre akár 50%-os vagy annál magasabb vámokat is kilátásba helyezett több mint 60 nemzet esetében. Április 9-én, amikor a vámok által érintett országok a kormányzati egyeztetésekre törekedtek, Trump bejelentette, hogy 90 napos moratóriumot vezet be. Így az USA-ba irányuló összes import esetében fennmarad a 10%-os alapvám, kivéve a Kínából érkező árukat.

A művészeti szakemberek és jogászok körében a jelenlegi felfogás szerint a műtárgyak valószínűleg mentesülnek a vámok alól, bár a kérdés körül nagy a zűrzavar. Ennek az olvasatnak a fő oka az, hogy a Fehér Ház által április 2-án kiadott tájékoztató szerint felsorolt árucikkek, köztük a "műalkotások, fényképek és plakátok" nem tartoznak majd a kölcsönös vámok hatálya alá.

"Bár a műalkotások hagyományosan mentesültek a vámok alól, a közelmúltban bevezetett végrehajtási rendeletek és az azokhoz kapcsolódó jogszabályok bizonytalanságot okoztak a mentesség érvényességével kapcsolatban" - nyilatkozta Paul Donovan, a UBS Global Wealth Management vezető közgazdásza. "A legújabb kereskedelmi vámok úgy tűnik, hogy minden műalkotást érintenek, ugyanakkor a kategorizálás nem következetes. Valószínűtlen, hogy a művészeti termelés és értékesítés bonyolultságát teljes mértékben figyelembe vették volna a jelenlegi jogszabályalkotás során."

Katrina Aleksa, művészeti tanácsadó és a The Association of Women in the Arts társalapítója, kiemelte, hogy bizonyos kategóriák, mint például a funkcionális művészet, a design vagy a limitált példányszámú alkotások, sokszor egy szürkébb zónában helyezkednek el. Az iparági szakértők arról is beszámoltak, hogy a digitális és performanszművészet megfelelő kategorizálása szintén kihívások elé állítja a szakmát. Aleksa hozzátette, hogy a műalkotások esetében a vámok hiánya nem feltétlenül jelent hátrányt az amerikai cégek számára. Edouard Gouin, a Convelio műtárgyszállító vállalat vezérigazgatója és társalapítója, optimistán nyilatkozott, szerinte 70 százalék az esélye annak, hogy a műalkotásokra nem kerülnek vámok.

Gouin megjegyzi viszont, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a tárgyalások előrehaladtával a művészet "alku tárgya" lehet. Ez arra késztetheti a gyűjtőket, hogy külföldön vásároljanak és szabadkikötőkben tárolják szerzeményeiket, ami végső soron az Egyesült Államokon kívüli raktározó cégeknek kedvezne.

A korábban vámmentes iparágak, mint például a filmgyártás, mostantól a vámköteles termékek körébe tartoznak. Ahogy a feszültségek egyre inkább fokozódnak, ez a tendencia kifejezetten hatással lehet a művészeti alkotásokra is.

Egy másik lényeges szempont: a vámok - ha alkalmazásra kerülnek - a műalkotás származási országának, azaz az előállítás helyének figyelembevételével kerülnek meghatározásra. Fontos megjegyezni, hogy a művész állampolgársága, valamint a műalkotás szállításának országa nem feltétlenül határozza meg a kiszabott vám mértékét.

A vámháború további, a műkereskedelmet érintő hatása, hogy jelenlegi gazdasági volatilitás jelentős ingadozásokhoz vezetett a szupergazdagok vásárlóerejében. A Bloomberg milliárdos-indexe szerint április 3-án, a vámok bejelentését követően a világ 500 leggazdagabb emberének összesített vagyona 208 milliárd dollárral csökkent - ez a legnagyobb egynapos csökkenés a COVID-19 járvány kezdete óta (a szünetről szóló híreket követően azóta emelkedett). Az ilyen mértékű ingadozások valószínűleg hatással lesznek a jómódú műgyűjtők hangulatára, akik esetleg visszatartják a vásárlásokat, amíg az ingadozás mérséklődik, vagy hosszabb időt szánnak arra, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem esnek áldozatul a logisztikai változásoknak.

A nemzetközi művészeti színtér szereplői most alaposan mérlegelik az Egyesült Államokkal kapcsolatos jövőbeli terveiket, amit a múlt hónapban bejelentett első körös vámok is tükröznek. Az Egyesült Államokban található galériák folyamatosan kutatják, hogy milyen kihívásokkal nézhetnek szembe, amikor az érintett országok művészeinek alkotásait szeretnék bemutatni és értékesíteni. Még ha a műalkotások elkerülik is a közvetlen adózás terheit, a szélesebb körű ökoszisztémát ez nem kíméli. A megemelkedett szállítási költségek, a szigorúbb vámellenőrzések és a gazdasági instabilitás mind-mind nyomást gyakorolnak a nemzetközi művészeti tranzakciókra, hosszú távú hatásokat gyakorolva a piacra.