Túlzottdeficit-eljárás: Az Európai Unió nem ismeri el a magyar kormány gazdasági prognózisait.
Csatlakozzon hozzánk egy izgalmas online eseményre, ahol a Portfolio, az Euractiv és a Blue Door Consulting közösen fognak foglalkozni az uniós kohéziós politika jövőjével. Ne csak hallgassa, hanem aktívan vegyen részt a párbeszédben, és formálja együtt a jövőt! Várjuk Önt szakmai rendezvényünkön!
Dombrovskis levele szerint Magyarország középtávú fiskális terveiből "továbbra is hiányoznak lényeges elemek, vagy azok pontosítása és kiegészítése szükséges".
Az Európai Bizottság állásfoglalása alapján a magyar gazdaság növekedésére, inflációjára és kamatkiadásaira vonatkozó előrejelzések nem felelnek meg az uniós irányelveknek. Ezen túlmenően, a dokumentumból hiányzik a szükséges magyarázat, amely alátámasztaná az eltéréseket.
Dombrovskis levele szerint ebben a szakaszban azonban még mindig vannak fontos elemek, amelyek hiányoznak, vagy további kiigazítást és pontosítást igényelnek ahhoz, hogy a Bizottság véglegesíteni tudja értékelését.
Ezek a kérdések elsősorban a költségvetési referenciapálya köré épülnek, valamint az azt megalapozó előfeltevésekkel kapcsolatosak. Ugyanakkor számos egyéb követelmény is létezik, amelyeknek szintén eleget kell tenni.
A Bizottság kiemelte, hogy az elemzés célja a magyar költségvetési egyensúly helyreállításának tervezett útvonalának bemutatása a következő évek során. Külön figyelmet érdemel, hogy mindez a pandémia és az energiaválság következményeként életbe lépett ideiglenes könnyítések fényében zajlik, melyek az EU szigorú költségvetési normáit érintették.
A teljes értékelés azonban elhúzódhat, mivel a hiányzó információk miatt a határidő, amely jelenleg december 12., akár január közepéig is kitolódhat
- olvasható Dombrovskis levelében. A késlekedés arra utal, hogy Magyarország nem volt képes időben benyújtani a szükséges terveket, így azok nem kerülhettek a többi tagállam javaslataival együtt november végén értékelésre.
Délelőtti sajtótájékoztatóján a Portfolio már kérdezte Banai Péter államháztartásért felelős államtitkárt a bizottsági levélről, amelynek tartalmát akkor még nem ismertük. A politikus akkor azt mondta,
az Európai Bizottsággal jelenleg is egyeztetéseket folytatnak a középtávú költségvetési tervek kapcsán, azon belül is a kiadási limitekről, ebben az egyeztetésben szerinte nincs semmilyen különleges helyzet.
Kiemelte, hogy a kormány jövőre csökkenteni fogja a hiányt, és véleménye szerint ennek alapján sikerülhet megállapodást kötni az Európai Bizottsággal.
Az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Paktuma szigorú költségvetési szabályokat ír elő: a tagállamok államadóssága nem haladhatja meg a GDP 60%-át, míg a költségvetési hiány nem lehet magasabb, mint 3%. Bár ezeket a szabályokat a pandémia és az ukrajnai háború miatt ideiglenesen felfüggesztették, 2024-től ismét érvényben vannak.
Az Európai Bizottság nyáron indított túlzottdeficit-eljárást (EDP) Magyarország ellen. 2023-ban a GDP-arányos hiány 6,7 százalék volt, amely leginkább indokolta a procedúra megkezdését.
A kormány a helyzet megoldására, a kitűzött határidőt követően több napos késlekedéssel, november 4-én benyújtotta középtávú strukturális tervét. Ebben a dokumentumban hangsúlyozza a költségvetési fegyelem helyreállításának és a makrogazdasági stabilitás megteremtésének fontosságát. A terv középpontjában a költségvetési hiány csökkentése áll: a 2024-re előirányzott GDP-arányos hiány 4,5%-ra tehető, amely várhatóan 2025-re 3,7%-ra, 2028-ra pedig 1,5%-ra csökkenthető.
Brüsszel számára azt is megfogadták, hogy az államadósság arányát évi legalább 0,5 százalékponttal csökkentik. Ezt a célt jelentős kiadási megszorításokkal és a bevételek növelésére irányuló lépésekkel kívánják elérni. Például új adóintézkedéseket vezettek be a bankszektor és az energiaszektor területén, míg az állami beruházások egy részét elhalasztották, hogy enyhítsék a költségvetésre nehezedő nyomást.
A makrogazdasági előrejelzésekben a kormány pesszimistább forgatókönyvet vázolt fel, mint korábban.
A 2024-es évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzések csupán 0,8%-os ütemet mutatnak, ami jelentős csökkenést jelent a korábban várt 1,5%-hoz képest. Ezzel szemben 2025-re optimistább kilátásokkal számolnak, hiszen a növekedés mértéke 3,4%-ra rúghat.
Az infláció csökkenése szintén kulcsfontosságú tényező a tervezetben: 2024-re 3,7%-os, 2025-re pedig 3,2%-os szintet várnak, míg 2026-tól 3% körüli értékekkel kalkulálnak. Ezek az előrejelzések a háztartások fogyasztásának növekedésére és a beruházások fokozatos helyreállására építenek, amelyet a csökkenő infláció és a javuló reáljövedelmek támogathatnak.
A kormány által prezentált makrogazdasági mutatók között kiemelkedik a nettó kiadási pálya, amely 2024-re 4,9%-os növekedést prognosztizál. Ezt követően 2025-re 6,1%-os bővüléssel számolnak, míg 2026 és 2028 között évi átlagosan 4,2%-os növekedést várnak.
A terv középpontjában áll az államadósság futamidejének meghosszabbítása, valamint a devizaarány alacsony szinten tartása, amelyek kulcsfontosságú tényezők a gazdasági stabilitás megőrzésében.
A magyar költségvetési fegyelmet érintő kihívások nem egyedülállóak az európai színtéren. Novemberben például a Bizottság kritikával illette Hollandiát, amiért a 2026-ra várt 2,4%-os költségvetési hiányt megalapozatlanul optimistának ítélte. Ezzel szemben a legtöbb tagállam időben benyújtotta költségvetési terveit, csupán néhány ország, például Németország és Belgium, kapott haladékot a sajátos belpolitikai körülményei miatt.
