Valami igazán rejtélyes esemény játszódik le Titan légkörében.

A tudósok megkapargatták a távoli égitest furcsaságait és a megoldás helyett még több nehezen megmagyarázható dologra bukkantak.

A NASA legsikeresebb vállalkozásai közé tartozó, közel húsz évig dolgozó Cassini-Huygens szonda 2004 és 2017 között többször is elhaladt a Titan közelében - méréseiből tudjuk, hogy légköre más tengelyen forog, mint maga az égitest. Ez önmagában is különös, de a legfrissebb adatok szerint a jelenség teljesen független attól, amit eddig egy lehetséges megfejtésnek gondoltak.

A Titan, a Szaturnusz lenyűgöző holdja, a Naprendszer második legnagyobb holdja, csak a Jupiter körül keringő Ganymedes előzi meg. Ezt a fontos adatot a Voyager-1 1980-as küldetése során erősítette meg. A Titan átmérője 50%-kal meghaladja a Föld kísérőjének méretét, tömege pedig 80%-kal nagyobb, mint a mi Holdunké, sőt, még a Merkúr bolygónál is impozánsabb méretekkel büszkélkedhet.

A Naprendszerünkben négy olyan holdat találunk, amelyek légkörrel rendelkeznek, és ezek közül a Titan kiemelkedik különleges jellemzőivel. Ez a hold nem csupán légkörrel bír, hanem egy rendkívül sűrű, narancssárga atmoszférát ölel körül, amely még a Föld légkörénél is sűrűbb. A Titan légkörének összetétele lenyűgöző: több mint 95 százalék nitrogént tartalmaz, emellett hidrogén és metán is fellelhető benne. A metán, akárcsak a víz nálunk, folyékony és légnemű állapot között ciklikusan váltakozik, miközben bonyolult szénhidrogének keletkeznek. A Titan átlaghőmérséklete körülbelül -180 Celsius fok, és a Földtől való távolságának köszönhetően a napsugárzás csupán 1 százaléka éri el ezt a holdat – a vastag felhőtakaró miatt pedig ennek is csupán tizede jut el a felszínre.

Ehhez jön a fent említett furcsaság, hogy a légkör önálló életet él, tengelyét csak a helyi évszakoknak megfelelően váltogatja.

A Titan különleges helyzete eddig a Szaturnusz erőteljes gravitációjával magyarázható, amely körül kering. Emellett azt is feltételezték, hogy a Nap hatása is jelentős a légkör dinamikájára. Azonban egy május végén közzétett, új megfigyeléseken alapuló tanulmány szerint a szituáció nem ennyire egyszerű: a Titan légköre, bár remegve, mégis stabilan egy irányba mutat, mint egy pörgettyű.

A Szaturnusz kulcsfontosságú szerepet játszhatott volna, ám helyette egy titokzatos rejtvény került elénk.

- emelte ki az elemzés készítője, Nick Teanby, a Bristoli Egyetem bolygókutatója.

Teanby posztdoktori kutató munkatársa, Lucy Wright, aki a Bristoli Egyetem posztdoktori kutatójaként tevékenykedik, úgy véli, hogy egy korábbi kozmikus esemény lehetett az, amely különleges pályára állította az égitest légkörét. A jelenség hátterében húzódó pontos okok azonban még mindig rejtélyesek maradnak, így izgalmas kihívást jelenthetnek a légkörfizika szakemberei számára.

A Titan titokzatos világáról várhatóan 2034-ben szerzünk mélyebb ismereteket, amikor a NASA Dragonfly szondája megérkezik erre az égitestre. A Dragonfly egy különleges kvadrokopter, amely a földi drónokhoz hasonlóan képes repülni, de itt nyolc légcsavar segíti a mozgását. Míg a Marson szárnyaló Ingenuity drón számára igazi kihívást jelentett a ritka légkörben emelőerőt generálni, a Titan esetében éppen ellenkező a helyzet: a légkör négyszer sűrűbb, mint a Földön. Az innovatív dupla rotoros rendszernek köszönhetően a szonda egy motor meghibásodása esetén is képes marad a levegőben maradni, és függőleges leszálláskor mintákat gyűjthet a felszínből vagy felfedezheti a helyi szénhidrogén óceánt.

A Dragonfly program a NASA költségvetésének jelentős megnyirbálását követően is folytatódik és a tervek szerint 2028-ban indul egy Falcon Heavy hordozórakétán. A fura légkörtől eltekintve azért nagyon fontos a tudomány számára, mert a Titan sok szempontból hasonlít a korai Földre, így az élet kialakulásának kezdeti feltételeit tanulmányozhatjuk rajta.