Valóban átkerült pénz a Hamászhoz az amerikai segélyalapokból? Kíméletlen nyomozások elé nézhetünk.

Az amerikai Kongresszus egyik legtekintélyesebb tagja a nevét adja ahhoz az összefoglalóhoz, amely szerint a Biden-kormány idején jelentős amerikai pénzösszegek jutottak el áttételeken keresztül a Hamászhoz.

Ted Cruz, a veterán texasi szenátor, a dailycaller.com jobboldali híroldalra hivatkozva osztja meg aggasztó megállapításait. Az összefoglaló szerint az Egyesült Államok külföldi segélyszervezete, az USAID, "titokban hatalmas, dollárban mérhető összegeket juttatott el a Hamászhoz, beleértve több tízmillió dollár készpénzt is, amelyről soha nem volt nyilvános elszámolás". Cruz hangsúlyozza, hogy a Biden-adminisztráció tisztában volt azzal, hogy a Gázába irányított pénzügyi támogatás a Hamász javára válik, mégis folytatták ezt a politikát.

Ted Cruz szenátori tevékenysége mellett a szenátus kereskedelmi, tudományos és közlekedési bizottságának elnökeként is tevékenykedik, ahol kiemelt figyelmet szentel az amerikai költekezések külföldi irányvonalaira.

Ahogy korábban már említettük, az ügy hátterében az áll, hogy a Trump-adminisztráció és az ügy kapcsán megbízott Elon Musk hétfőn heves támadást indított az USAID ellen. Az ügynökség működését jelentősen akadályozták, és több száz munkatársát kizárták az adatforgalomból. A helyzet komolyságát fokozza, hogy elképzelhető, hogy az ügynökség a jelenlegi formájában akár meg is szűnhet.

A USAID eddigi munkájának átvizsgálását és az átmeneti feladatokat Marco Rubio külügyminiszterre testálták, mivel a feladat alapvetően nemcsak pénzügyi, de még inkább külpolitikai kérdések özönét veti fel. Ha a Cruz szenátor által idézett állítások akár csak részben valósnak bizonyulnak, akkor magas az esélye annak, hogy Donald Trump véglegesen felszámolja a segélyszervezetet. Itt megjegyzendő, hogy az alapinformációkat szolgáltató dailycaller.com-ot még Tucker Carlson alapította 2010-ben, mielőtt a Fox Newshoz szerződött volna. Emiatt a demokrata oldalról a portált nem tartják hitelesnek, és Elon Musk szócsövének tekintik.

A kongresszusi republikánusok azonnali lépéseket sürgetnek, hogy idézzék be Samantha Power-t meghallgatásra, és "pörköljék oda" neki. Power, aki 2021 és 2025 között vezette a USAID-t, nem csupán egy tapasztalt politikai szereplő, hanem Pulitzer-díjas újságíró is, valamint Barack Obama második elnöki ciklusában az ENSZ nagyköveteként is tevékenykedett.

Nincs kétség afelől, hogy a segélyszervezet átvilágítása kiemelkedően fontos feladat, azonban a helyzetet bonyolítja Elon Musk kijelentése, miszerint a juttatások folytatása potenciálisan a Hamásznak kedvezne. Ennek ellenére a pénzügyminisztérium eddig nem lépett fel a probléma orvoslására. Mindenesetre a kincstár kifizetésekért felelős adminisztrátorának hivatalbeli felmentése a héten megtörtént.

A Cruz által hivatkozott összefoglaló alapján a Biden-adminisztráció ideje alatt egymilliárd dollárt meghaladó összeg került különböző terrorszervezetekhez, mivel az Egyesült Államok nem biztosított megfelelő ellenőrzést a pénzügyi tranzakciók felett. A szenátor hangsúlyozza, hogy bár a segélyügynökség bizonyos tevékenységei elengedhetetlenek, elkerülhetetlen a megfelelő felügyelet és elszámoltathatóság biztosítása a jövőbeli támogatások kapcsán.

Bill Roggio, a Demokráciák Védelméért Alapítvány vezető szakértője úgy véli, hogy nem célszerű anyagi támogatást nyújtani olyan országoknak vagy régióknak, ahol terrorista csoportok gyakorolják az irányítást vagy befolyást. "Ez csak erősíti ezeket a csoportokat, és lehetőséget ad arra, hogy az amerikai forrásokat saját céljaikra fordítsák" - mondta.

A Rubio-vezette új külügyi apparátus azt nyilatkozta, hogy "a nemzetbiztonság elsődleges prioritás és az is marad". A Trump-kormány "Amerika az első" doktrínája alapján ezeknek a forrásoknak a gyors kiapasztása várható. Ehhez alapként szolgál a Kongresszusi Kutatószolgálat nyilvántartása, amely arra enged következtetni, hogy a Biden-korszak külföldre juttatott dollárjainak legnagyobb része palesztin szervezetekhez került.

2021 és 2024 között Washington összesen 1,053 millió dollárt biztosított az ENSZ Segély- és Munkaügyi Ügynökségének (UNRWA), amely a háborús helyzetben élő palesztin civilek támogatására jött létre. Az amerikai és izraeli hírszerzés azonban arra figyelmeztetett, hogy a szervezet kapcsolatban áll terroristákkal. Tavaly Joe Biden elnök tilalmat hirdetett az UNRWA ellen, miután kiderült, hogy az elfogott vagy megölt terroristák között olyanok is voltak, akik az ügynökség kötelékében dolgoztak, és körülbelül ezer alkalmazottja állt kapcsolatban a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) csoportokkal. Különösen aggasztó, hogy többen részt vettek a 2023. október 7-i tragikus eseményekben, köztük egy Hamász-parancsnok, aki az UNRWA által üzemeltetett iskolában tanított. Az UN Watch 2023 márciusában közzétett jelentése szerint a szervezet iskoláiban régóta olyan tanterveket alkalmaznak, amelyek a terrorizmust és a mártíromságot dicsőítik, így nevelve a fiatalokat.

A tananyag a Palesztin Hatóságtól (PA) származik, amely a ciszjordániai kormányzó testületként működik. A Biden-kormány ezt a testületet barátságosabbnak ítélte meg az amerikai érdekek szempontjából a Hamásznál. Ugyanakkor a Palesztin Hatóság gyakorlatilag pénzügyi támogatást nyújt a megölt vagy elítélt terroristák családjainak, ami azt jelenti, hogy a Palesztin Hatóságnak juttatott amerikai támogatások végső soron terroristákhoz kerülhetnek. Ezen információk alapján fejtette ki nemrégiben véleményét az új amerikai ENSZ-nagykövet, Elise Stefanik, aki hangsúlyozta, hogy az UNWRA-t vagy teljesen meg kell szüntetni, vagy legalább az amerikai támogatásokat ki kell vonni a szervezetből.

Trump első mandátuma idején a Kongresszus törvényt fogadott el, amely blokkolta a PA gazdasági támogatását. A Biden-kabinet viszont nagyrészt újjáélesztette a segélyalapot, és 265 millió dollárt küldtek egyenesen a palesztin hatóságnak a "biztonsági erők és az igazságügyi szektor intézményei javára". Jelenleg is tart még a per, aminek alapja az, hogy a PA több mint 97 millió dollár kifizetését vállalta az október 7-i támadások elkövetőinek jutalmazására, és amit az áldozatok hozzátartozói most az amerikai kormánytól követelnek.

A Hamász mellett más nemzetközi terrorista csoportok, különösen az afganisztáni tálibok is hozzáférhettek amerikai forrásokhoz, amelyek összesített értéke 1,386 milliárd dollárra tehető. "Elveszik tőlünk a pénzt, mi pedig odaadjuk nekik, mert tehetetlenek vagyunk" - nyilatkozta Tim Burchett, a Tennessee állam republikánus képviselője a dailycaller.com számára. A képviselő törvényjavaslata azt célozza, hogy büntetőeljárás alá lehessen vonni azokat az amerikai tisztviselőket, akik gondatlanság vagy hanyag kezelés miatt nem biztosították a pénzeszközök helyes célba juttatását és felhasználását.

"Nem akkor kell aggódnunk, amikor a terroristák robbanóanyagot vásárolnak a pénzünkből, hanem akkor, mielőtt az átutalást elindítjuk" - nyilatkozta Michael Rubin, az American Enterprise Institute főmunkatársa a DCNF-nek. "Ha a tisztviselőink nem képesek megkülönböztetni a törvényes címzetteket a terroristáktól, akkor ennek meglesz a következménye" - tette hozzá a Pentagon egykori felügyelője, aki gyakran látogatott a Közel-Keletre. Szerinte, ha az amerikai vezetők személyes biztonsága forog kockán, az ilyen jellegű botrányok gyorsan eltűnhetnek.

Amúgy a fenti összegek között nem szerepelnek azok a bejelentett esetek, amikor a Hamász fegyveresei olyan humanitárius segélyszállítmányokat raboltak el, amelyekben amerikai pénz is jelen volt. A republikánus képviselők 2023 októberében levelet küldtek a USAID-nek, amelyben pontos kimutatásokat kértek erre nézve, és figyelmeztettek a Hamász megsegítésének kockázataira. Burchett képviselő szerint az ügynökségtől máig sem érkezett válasz.

Jelenleg 106 segélyezett ország várja (köztük Ukrajna is), hogy mi lesz a sorsa annak a mintegy hatmilliárd dollárnak, amit az USA világszerte fordít a különféle polgári, humanitárius, vészhelyzeti, egészségügyi célokra, köztük a demokratikus intézmények védelmére, a független sajtóra vagy a kisebbségek jogvédelmére, beleértve a tudomány, a technológia és a kultúra igényeit is. Ez a keret a szövetségi költségvetés mintegy 1 százaléka, amivel az USA a világ legnagyobb segélyezője.

A USAID ellen indított kormányzati lépések heves vitákat és különböző ellenérveket generáltak több oldalról is. Jesse Marks, a Refugees International közel-keleti ügyvédje, az ABC News-nak nyilatkozva kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az USAID segélyezésének felfüggesztése komoly kockázatot jelenthet az izraeli-Hamász tűzszünet szempontjából. "A segélyezés befagyasztása olyan veszélyt hordoz, amely alááshatja a már eddig is törékeny tűzszünetet, és veszélyeztetheti a túszok második és harmadik szakaszának megvalósulását" - figyelmeztetett Marks.

Alex Smith, aki a segélyszervezet korábbi beszállítója volt, nemzetközi káoszra figyelmeztet. "Ez pusztító lesz, és az érintett országok már most próbálják kitalálni, hogyan pótolják a hiányosságokat. Egyszerűen nincs pénzük, és az új donorok megtalálása évekbe telhet" - utalva ezzel arra a veszélyre is, hogy az amerikai vákuumba kínai, orosz és más ellenséges erők furakodhatnak be, ha az érintett országok elkeseredésükben rájuk szorulnak.

Ezért lett globális kérdés a segélyezés ügyének és rendszerének mielőbbi tisztázása. Smith felhívja a figyelmet, hogy messze nem csak az élelmiszersegélyekről van szó, melyeket a USAID eddig nyújtott. "Elterjedt tévhit, hogy a tevékenységünk kimerült a nagy pénzek átutalásában és élelmiszerek szolgáltatásában. A fertőző betegségek, a malária, a TBC és a HIV elleni küzdelem is terítéken van a világ minden táján, és a gázai állapotok már mutattak is néhány gyermekbénulásos esetet. Nagyon valószínű, hogy a kolera is jelen van, és a helyzet tovább fog romlani" - mondja.