Európa vezető hatalma történelmi lépésre szánta el magát: bejelentették, hogy megalkotják a kontinens legmeghatározóbb és legütőképesebb hadseregét.

Friedrich Merz, az új német kancellár, ambiciózus tervekkel lép a színre: célja, hogy a német hadseregből Európa legerősebb katonai erejét formálja. Johann Wadephul külügyminiszter határozottan támogatja a védelmi kiadások növelését, amely a GDP 5 százalékát célozza meg. Ezen kívül Boris Pistorius védelmi miniszter is felvetette a sorkötelezettség visszaállításának lehetőségét. Ezek a lépések arra utalnak, hogy a konzervatív és szociáldemokrata koalíció alatt Németország komoly fegyverkezési programot indíthat el.

Friedrich Merz, a legutóbb megválasztott új német kancellár, szerdán szólalt meg a Bundestagban, ahol bemutatta programbeszédét. A megszokott formalitások után Merz azonnal a védelmi és biztonsági kérdésekre terelte a szót, ami jól tükrözi, hogy az orosz-ukrán konfliktus hatására mennyire felértékelődött ez a téma Németországban. Az ország, amely Európa vezető gazdasági hatalmának számít, katonai szempontból azonban még mindig jelentős hátrányokkal küzd.

Németország tavaly végre elérte a NATO által megfogalmazott célt, miszerint a bruttó hazai termékének 2%-át védelmi kiadásokra kellene fordítania. Ezt a mérföldkövet azonban csak azután tudta teljesíteni, hogy Olaf Scholz, a korábbi kancellár, közvetlenül az ukrajnai konfliktus kirobbanása után bejelentette egy 100 millió eurós rendkívüli katonai támogatási csomag létrehozását, amelyet öt évre elosztva terveztek. A háború előtt Németország csak fenntartotta haderejét, és noha gazdasági ereje révén a Bundeswehr még mindig számottevő haderőnek számított Európában, a német hadsereg képességei a nemzeti lehetőségekhez viszonyítva meglehetősen gyengének bizonyultak.

2022. február 24-én jelentős változások kezdődtek, majd 2023 januárjában a korábbi politikai kinevezett védelmi miniszterek helyét a szociáldemokrata Boris Pistorius vette át. Azonnal nekilátott a haderő megerősítésének, hiszen Pistorius, aki immár hosszú ideje a legkedveltebb német politikai személyiség, a CDU/CSU-SPD kormányban is megőrizte pozícióját. Ezt követően, a február 23-i választások után, de még a régi összetételű Bundestag keretein belül, megszavazták az adósságfék eltörlését. Ezzel új lehetőségek nyíltak meg Németország számára, lehetővé téve, hogy a költségvetés keretein túl, különösen a védelmi kiadásokra, jelentősebb összegeket költsön el.

Merz szerdai programbeszédében ambiciózus célokat tűzött ki, ígérve, hogy a Bundeswehrből Európa legmegfelelőbb és legerősebb haderejét alakítja ki.

A szövetségi kormány felelősségteljesen biztosítja a Bundeswehr számára szükséges pénzügyi forrásokat, lehetővé téve ezzel, hogy Európa legerősebb hagyományos hadseregévé fejlődjön. Ez a lépés különösen indokolt, hiszen Németország a kontinens legnépesebb és gazdaságilag legmeghatározóbb országa. Barátaink és partnereink egyaránt elvárják tőlünk ezt a fejlődést, sőt, szinte követelik is, hogy a nemzetközi színtéren erősebb szerepet vállaljunk.

- mondta beszédében a kancellár.

Merz hangsúlyozta az elrettentő erő szerepének kiemelt fontosságát. Kifejtette, hogy Németországnak és egész Európának olyan katonai potenciállal kell rendelkeznie, amely megakadályozza, hogy bárkinek is eszébe jusson támadást indítani.

Fontos, hogy képesek legyünk megóvni saját határainkat, hogy elkerüljük a szükségessé váló védekezést.

- fogalmazta meg.

Arról a kancellár nem beszélt, hogy mekkora összeget tartana kívánatosnak és szükségesnek ahhoz, hogy valóban Európa legnagyobb hadseregét építse fel Németország. Külügyminisztere, a Merzhez hasonlóan szintén CDU-párti Johann Wadephul csütörtökön a NATO-külügyminiszterek antalyai tanácskozásán, Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel való tárgyalása után azt mondta,

Ő is osztja Donald Trump amerikai elnök nézetét, amely szerint a védelmi kiadásokat a GDP 5 százalékára kellene növelni.

A javaslata alapján a tervezett költségvetés 3,5%-át a "klasszikus" védelmi kiadásokra fordítanák, míg 1,5%-ot olyan strukturális fejlesztésekre, amelyek a haderő számára is előnyöket nyújtanak.

Merz szerdai programbeszédében arról is szólt, hogy Németország szeretné növelni a haderő létszámát, ezt pedig

egy új, vonzó önkéntes katonai szolgálat létrehozásával fogjuk kezdeni.

Az önkéntes katonai szolgálat bevezetésének gondolata már régóta foglalkoztatja a német közvéleményt. A terv először Pistorius védelmi miniszter által került napvilágra, még az előző kormány idején, és azóta is folyamatosan napirenden van. A koncepció még a kormányváltás után is megmaradt, és a miniszter a legutóbbi Bundestag-beszédében ismét felhívta rá a figyelmet, hangsúlyozva, hogy fontos lépésről van szó, amely figyelmet érdemel.

Ha ez még mindig nem volna elegendő, elképzelhető, hogy visszaállítják a 2011-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálatot.

Az önkéntes szolgálat koncepciója egy innovatív megközelítést javasol, amelyben minden fiatal egy részletes kérdőív kitöltésére lenne invitálva. A nők szabad akaratukból, míg a férfiak számára kötelező módon lenne lehetőségük kifejteni fizikai állapotukkal, egészségükkel és a katonai szolgálat iránti érdeklődésükkel kapcsolatos véleményüket. A kérdőív célja, hogy az önkéntesek közül a legalkalmasabbakat válasszák ki a katonai szolgálatra, azonban a kiválasztottaknak nem lenne kötelező elfogadniuk ezt a lehetőséget. Ezzel a megoldással a fiatalok felkészülhetnek a jövő kihívásaira, miközben tiszteletben tartjuk a szabad választásukat.

Pistorius szerdai beszédében kifejtette,

a Bundeswehr jelenleg 181 500 aktív katonából áll, de ez még jócskán elmarad a 2031-es céltól, a 203 000 főtől.

Bár 2025 elején 20 százalékos emelkedés volt a toborzásban, a védelmi miniszter szerint "még mindig túl kevés emberünk van ahhoz, amit a fegyveres erőinknek teljesíteniük kell".