Villámlátogatásunk során felfedeztük Graz rejtett kincseit, ahol a néhai bevehetetlen erőd és a lenyűgöző reneszánsz árkádok találkoznak. A város szívében tett sétánk során a történelem és a művészet varázslatos keveredése fogadott minket. Graz, ez a mese
Graz neve a "gradca", azaz "kis vár" kifejezésből származik, amely az alpesi szláv (a későbbi szlovén) népcsoport nyelvi öröksége, és gyökerei egészen az avarok előtti időkre nyúlnak vissza. Ezt követően német telepesek érkeztek a Mura-mentére, tovább gazdagítva a város történelmét. 1230-ra Graz már városi rangot kapott, ami lehetővé tette, hogy a hegytetőn álló erődítmény lábánál fekvő települést városfallal övezzék, ezzel is védve annak lakóit.
Valaha egy jelentős főváros is létezett! 1379-től a kereskedelmi központ, Graz III. Lipót stájer herceg, a Habsburgok Lipót-ágának birtokába került. Lipót fia, (Vas) Ernő tette Belső-Ausztria fővárosává, majd unokája, III. Frigyes német-római császár 1440 és 1493 között az egész birodalom központjául választotta a várost. II. Ferdinánd, későbbi császár, volt az utolsó "gráci uralkodó", aki 1619-ben, miután megkoronázták, áthelyezte udvarát Bécsbe, ahol 1637-ben hunyt el. Ezt követően Graz fénye fokozatosan elhalványult, míg Bécs egyre inkább a figyelem középpontjába került. Ma Bécs lakossága meghaladja az egymillió-hatszázezer főt, míg Graz mindössze kétszázezres közösséggel büszkélkedhet...
Graz festői látképe, középpontjában a lenyűgöző városházával - Kép forrása: Pixabay / Leonhard Niederwimmer
Ahogy a város közelébe érkezünk, a délutáni fények varázslatosan ragyognak, jelezvén az idő múlását. Beljebb haladva, a szűk utcák labirintusában azonban egyre inkább eltűnik a nap melege, és a fények is megfakulnak. A Schlossbergen, vagyis a Várhegy impozáns Óratornya büszkén figyel minket a magasból, ahogy átlépjük a város határát. Az egykori városerődítések helyén ma már egy idilli városi park terül el, ahol csak néhány helyen bukkannak elő a régi téglafalak emlékeként. Utunk az operaháztól indul, és Graz felfedezésére készülünk.
A város ékkövének tartott öt ikonikus épület, amelyeket együtt emlegetünk (a Dóm, a Burg, a régi egyetem, az egykori jezsuita főiskola és a Mauzóleum), közül elsőként a Dóm kapuján lépünk be. A III. Frigyes által megbízott művészek által festett freskók között a királyi alak is életre kel, így a múlt és a jelen találkozása különös élményt nyújt. Felfedeztük, hogy a freskók nem csupán díszítik a falakat, hanem történeteket mesélnek el, amelyek a város gazdag történelméről tanúskodnak. A Dóm falai között minden egyes ecsetvonás újabb titkokat tár fel, amelyek összekapcsolják a múltat a jelenlegi élettel.
a szemben álló hercegi várat egykor (1859-ig) egy folyosó kötötte össze a dómmal, amelyet a stájer hercegek használtak,
A kórus két oldalán különös "ládák" sorakoznak, melyek elefántcsont faragásukkal varázsolják el a látogatókat. Ezek a különleges kelengyeládák Mantovából származnak, és idővel ereklyék tárolására is szolgáltak. A főoltár barokk stílusa lenyűgöző, de számunkra a ritkán látott gótikus hálóboltozat az igazi csoda. Helyi idegenvezetőnk elkalauzol minket az 1978-ban épült monumentális óriásorgonához, mely ma már teljesen elektronikus vezérlésű. Az orgona méretei igazán lenyűgözőek: a legnagyobb sípok hossza szinte vetekszik a lent elhelyezett padsorokkal.
Az mauzóleum kapuja - Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
II. Ferdinánd mauzóleumának építése 1614-ben, még életében kezdődött, és szervesen kapcsolódik a Szent Katalin templomhoz. Halála után a császár testét egy befejezetlen, huzatos kriptába helyezték, amelyet unokája, I. Lipót rendelt meg. Az építkezést az akkor még fiatal grazi építész, Johann Bernhard Fischer von Erlach irányította, aki később a barokk építészet kiemelkedő alakjává vált. A mauzóleum belső terének kialakítására és stukkóinak megformálására kapott megbízást. A síremlék előtt található jelképes baldachin alatt egy ovális, rácsozott kútkáván keresztül pillanthatunk be a császári kriptába, ahol a sír áll. Az ovális kupola korabarokk stukkódíszítéseinek dinamizmusát lámpák fénye emeli ki, ezzel varázslatos légkört teremtve a helyszínen.
A 17. században, Itálián kívül, a sírkápolna feletti kupola képviselte az első ilyen különleges építészeti formát.
A mauzóleum kupolájának lenyűgöző részlete - Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
A szemközti hercegi vár építése 1438-ban vette kezdetét, azonban az azóta eltelt évszázadok alatt annyira átalakították, hogy már nem sok figyelemre méltó látnivaló maradt. A várkapu még mindig áll, de emellett egy merőleges irányban elhelyezkedő, csúcsíves városkapu is tanúskodik a középkor múltjáról. Ezen a területen a forgalom is viszonylag csekély, ami még inkább hozzájárul a hely nyugodt atmoszférájához.
A Burg egyetlen érdekessége a kapuval szemben álló szárny lépcsőházának kettős csigalépcsője.
A város másik figyelemre méltó látványossága az egykori jezsuita főiskola, amelyet II. Károly főherceg hívott Grazba 1572-ben, hogy támogassa a reformációval szembeni harcot. 1600-ra már sikerült a protestánsokat a város határain kívülre szorítani.
Edegger-Tax, a 16. századi udvari pékség - Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
A városi színház impozáns klasszicista homlokzata mellett sietünk a Schlossberg felé, és az utca végén egy igazán különleges üzlet hívogatja a tekintetet: az Edegger-Tax udvari péksége, mely büszkén hirdeti, hogy már 1569 óta működik. Utcánk, a Hofgasse, a Schlossbergre vezető Sporgassébe torkollik, ahol hatalmas gyalogosforgalom zsong. A sarkon álló romantikus homlokzatú épület kapualja, lépcsőháza és udvara a legidősebb reneszánsz árkádokat rejti, amelyek a történelmi Német Lovagrend korából származnak.
Az utca minden egyes háza varázslatos patinával rendelkezik, amely a múlt titkait rejti. Mindegyik épület sajátos karakterrel bír, és külön-külön mesél egy történetet. A Saurau városi palota impozáns magasságával a szomszédság fölé emelkedik, hatalmas kapuja pedig lélegzetelállító kovácsolt vas díszítésével vonzza a tekinteteket. A kapu felett, a kőbe faragott csipkés szélű címert csodálva, az ember könnyen elmerülhet a hely szellemében. A fenti kis ablakban egy titokzatos török figura figyeli a kapu előtt álldogálókat, mintha csak őrizné a bejáratot. A ház szomszédja ereszéről szeszélyes érc sárkány vízköpők merednek az utca fölé, mintha csak védelmeznék a járókelőket. A sétálók felett, a kivilágítatlan időszakban, a díszes dekorációk hálója szövi át a teret, varázslatos hangulatot teremtve az esti órákban.
Címer a kapu fölött - Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
A Főtér (Hauptplatz) sarkán egy impozáns épület kacérkodik a nézők tekintetével, árkádjai alatt pedig egy monumentális kerékpártároló terpeszkedik. A Luegg-ház, más néven a Bámulós-ház, lenyűgöző falfelületein bonyolult organikus stukkódíszek sorakoznak: virág- és gyümölcsfűzérek között arcok, szemek és szájak bújnak meg, mintha csak titkos üzeneteket rejtenének. A tér dísze a neoreneszánsz városháza, tornyainak pompája a naplemente aranyló fényében még inkább kihangsúlyozódik. A város népszerű "János főhercege" - Ferenc József császár nagybátyja - szobra félig a trafikok és pavilonok árnyékában rejtőzik. Az öregúr csendesen figyeli a nyugtatóan lassú villamosok vonulását, felette pedig egy húszméteres, nyílegyenes karácsonyfa emelkedik, ünnepi fényekben tündökölve.
A Luegg-ház - Fotó: Wikipedia
A Landhaus, amely Graz egyik legismertebb reneszánsz épülete, nem csupán az első és legfontosabb ilyen jellegű műemlék a városban, hanem különlegessége abban is rejlik, hogy karácsony előtt az egyik udvarában jégből készült betlehemet csodálhattunk meg!
A szomszédos épületet a 17. században vásárolták meg, és építették fel helyén a schlank Zeughaust, amelyet leginkább a Fegyvertárnak nevezhetünk magyarul, és amit 1730-ra fejeztek be. Itt volt a Habsburg Birodalom délkeleti részének legfontosabb fegyverellátó központja, most pedig
Keskeny járdán sétálva közeledünk a Schlossberg és az Óratorony irányába, a vár feljárója felé. Akik szeretnék meghódítani a város szívében, a Grazi-medence közepén emelkedő kis hegyet, több izgalmas lehetőség közül választhatnak. Az óvárosi oldalról szerpentinező úton, a Mura partjáról gyalogosan, vagy a századfordulón épült Kriegsteig (Háborús-feljáró) lépcsőin fárasztó, de látványos utat tehetnek meg. Emellett a hegy gyomrában lift is várja a látogatókat, míg a vár legmagasabb pontjára egy kényelmes sikló repíti fel az utazókat.
A Schlossbergbe vezető lépcsők - Fotó: Pixabay / Filip Filipović
A magasban még mindig ragyog az 1588-ban emelt bástya ötméteres óra számlapja. Miután 25-30 lépcsőt megmásztunk, a fény áradatában találjuk magunkat, és a panoráma csodája hirtelen feltárul előttünk, bár csak kontúrokban. Tornyok és toronysisakok emelkednek ki a sötét városkép tengeréből. A mi fecskefészek-sétányunkra árad a napfény, ami újabb erőt ad a felfedezéshez. Amikor azonban elérjük a tornyot, sajnos egy lezárt vaskerítéssel szembesülünk. Hiába van enyhe idő, a tél közeledtével – a naptár szerint – bezárják ezt az utat, hiszen bármikor megfagyhat… Ennek ellenére sok turista átlépi a Wintersperre-táblás láncot – hát, érdemes erre odafigyelni!
A vár igazi kincse csak az Óratorony mögött bontakozik ki!
A grazi óratorony - Kép: Pixabay / Leonhard Niederwimmer
A középkori eredetű, bevehetetlen erősséget végül a vár alatt többször is elsompolygó franciák bontatták le 1809-1810 között, miután Napóleon csak Ausztria meghódítása után tudta elfoglalni.
Az óra- és harangtornyot Graz polgárai váltották meg.
Térjünk vissza a Mura-partra, ahol felfedezzük a 2003-ban elkészült Murainselt, ezt a kultúra mesterséges "acélszigetét". "A tál, amely kupolává alakul, majd tállá változik" - fogalmazta meg találóan a New York-i művész a szobor rejtélyes formáját. Ez a lenyűgöző alkotás mintha a vízen lebegne, miközben a csaknem vadvízi erejű folyó hullámai mellett mozdulatlanul áll.
A grazi acélsziget lenyűgöző látványt nyújt - Kép: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
A "sziget" szívében egy bájos amfiteátrum-nézőtér terpeszkedik, ahol a hangulatos karácsonyi díszkivilágítás varázslatos kis fenyőfákkal találkozik. Ezek a fák ragyogó égősorokkal vannak ékesítve, így egy különleges ünnepi atmoszférát teremtve a helyszínen.
Murinsel: a Mur folyón lebegő sziget varázslatos esti fényekben - Kép: Unsplash / Bíró László
A Mura-part szélén sétálva egy újabb kilátóra bukkantam: a túloldalon egy csálén fújt gumimatracra emlékeztető, extravagáns Kunsthaus tetején egy üvegfolyosó „lóg” a levegőben, amelyről úgy tűnik, még lenyűgözőbb panoráma vár rám...
A grazi Kunsthaus üvegfolyosója - Fotó: Harsáczki György / induljelegyuton.hu
Ezzel a városi körsétánkkal elérkeztünk a nap végéhez. Ha lehetőségünk nyílik, érdemes néhány extra napot eltölteni a vidéken, hiszen rengeteg felfedezni való vár ránk. Továbbra is látogathatunk múzeumokat, csodálhatjuk a templomok szépségét, és merülhetünk el a város védelmi erődítményeinek maradványaiban. A környék is bővelkedik érdekességekben: ne hagyjuk ki a közeli Eggenberg reneszánsz kastélyt, a Schwarzenegger Múzeumot, a stübingi skanzent, valamint a legöregebb ausztriai ciszterci apátságot, Reinben. Érdemes időt szánni a felfedezésre, hiszen a látnivalók mellett a helyi ínycsiklandó ételek is felejthetetlen élményekkel ajándékoznak meg minket!
