Visszavonul az a személy, akit érdemes komolyan venni a tárgyalások során, hiszen ő valóban próbára teszi a képességeinket.

Négy évtizedes politikai pályafutása után Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy visszavonul a közéleti szerepléstől, és a közelgő választásokon sem vesz részt. A mai napon kiderült, hogy feleségétől, Dobrev Klárától is elválik. Cikkünkben áttekintjük az ellenzéki politikus karrierjének néhány jelentős állomását.

Az 1980-as évek végén, amikor Gyurcsány Ferenc még csak a húszas évei elején járt, gyorsan elhagyta a KISZ-t, majd annak utódját, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (Demiszt) is. Ezt követően egy új politikai formációt alapított, amely Új Nemzedék néven a fiatalok érdekeinek képviseletére összpontosított.

Már abban az időszakban sem mutatott zavart, amikor kényes és kínos kérdések merültek fel. Amikor az Ifjúsági Magazin rákérdezett, hogy a Fővárosi Tanács miért a Demisz alelnökének biztosított egy lakást, nem pedig az Új Nemzedék képviselőjének, így reagált:

A Fővárosi Tanács rendelkezési keretéből kaptam a lakást, s ez a lemondás után nagy port kavart a Demiszben. Sokat töprengtem, s úgy döntöttem, nem adom vissza a lakást, csak akkor, ha ez válik a politikai viták középpontjává.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor már korábban megjegyezte: ha valaki a KISZ-esek közül komolyan vehető, akivel érdemes tárgyalni, mert komoly kihívás elé állítja az ember képességeit, az bizony Gyurcsány.

Üzleti karrierjéhez a szükséges tőkét 11 millió forintos mecseki háza eladásával teremtette elő - számolt be a Figyelő 2004. évi 36. számában. A cikk szerint ebből az összegből hozta létre 1992-ben tízmillió forintos jegyzett tőkével az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt.-t, amely kiválogatta a privatizálandó cégek közül a sikergyanúsakat, majd szanálták azokat. Az Altus 1994-ben már 184 milliós mérlegfőösszeggel zárta az évet.

1995-ben a Magyar Villamos Művekkel együttműködve húszmillió forintos alaptőkével megalapították a Fortus Kereskedelmi Rt.-t. E cég fő feladata az MVM birtokában lévő olajtározók üzemeltetése lett volna. A jogi ügylet mögötti szándék az volt, hogy a Fortusba apportálják az akkori piaci értéke négymilliárd forintra becsült tározókat, majd a cég részvényeit külföldi befektetőknek értékesítsék. Az ügylet végrehajtását azonban Kovács Árpád, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. akkori elnöke megakadályozta, érvelésével azt hangsúlyozva, hogy a Fortus viszonylag kis tőkével óriási nyereséghez juthatott volna.

Az Altus 1990-es évek közepén, a kárpótlási jegyek felhasználásával, megszerezte a Gép és Technológiai Szerelő Rt. 350 millió forintos részvénytőkéjének 50,1%-át. Ekkoriban került a birtokába a legnagyobb alumíniumipari cég, a Magyaróvári Timföldgyár, amely 1,1 milliárd forintos alaptőkével és 200 millió forintos nyereséggel büszkélkedett, valamint a Műkomad Kft. 55%-a is, ezekért összesen 750 millió forintot fizetett. 1996-ban az Altus 90%-os részesedést szerzett a Balassagyarmati Fémipari Kft.-ben, majd 1997-ben 321 millió forintért megvásárolta a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt.-t, amelynek vezetésére az 1998-as kormányváltás után régi ismerőse, Szilvássy György került. A cégcsoport 2001-re már kétmilliárdos árbevételt és 135 milliós adózott eredményt ért el. A 2002-es választások után az Altus úgy döntött, hogy értékesíti Perfekt-részesedését a Láng Kiadó és Holding Rt.-nek.

Gyurcsány miniszterelnök-jelöltté választását követően kifejtette, hogy a jövőben még inkább elkülöníti az üzletemberi és politikai szerepét. Ezzel kapcsolatban szakértők már kidolgozták a szükséges jogi keretrendszereket.

Gyurcsányról a 2000-es évek elején még az MSZP-s körökben is úgy tartották, hogy nem akart ő mindenáron miniszterelnök-jelölt lenni, inkább a pártban képzelte el a politikusi karrierjét.

Medgyessy számára egyre inkább elviselhetetlenné vált, hogy minisztere idő előtt kiszivárogtatta a kormány döntéseit, gyakran bírálta a vidéki látogatásai során a kabinet munkáját, és nem ritkán szemtől szembe is ellentmondott neki. Ennek ellenére nem Gyurcsány személye vagy a saját állambiztonsági múltja (D-209) jelentette számára a legnagyobb problémát, hanem inkább a kudarcba fulladt gazdaságpolitikája és az SZDSZ-szel való nyílt összecsapásai. A szabad demokrata párt erőszakos figurájának, Csillag Istvánnak a leváltása, valamint a párt körüli korrupciós botrányok folyamatos felemlegetése váltak végül Medgyessy vesztét okozó tényezőkké.

Bár az MSZP vezetősége 2004 augusztusában Kiss Pétert jelölte utódjának, a közelgő pártkongresszus végül Gyurcsány Ferencet választotta miniszterelnöknek, aki már régóta kormányfői ambíciókkal rendelkezett. A küldötteknek mérlegelniük kellett, hogy a két jelölt közül ki az, aki képes 2006-ra az MSZP-t a népszerűségi mélypontjáról visszahozni, ki tud hatékony párbeszédet kialakítani a társadalommal, és ki mer szembenézni az ellenzék vezetőjével, Orbán Viktorral. A párton belül sokak által kedvelt Kiss Péter végül nem bizonyult a megfelelő választásnak erre a feladatra.

Egy hónappal a 2006-os parlamenti választási győzelem után, május 26-ára Gyurcsány Ferenc a balatonőszödi kormányüdülőbe kürtölte össze a szocialista frakció tagjait. Az ott elmondott beszédében a bevezetendő reformok mellett érvelt. Ekkor hangzottak el az azóta már hírhedtté vált mondatok:

Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.

Az MSZP-frakció tagjainak arról is beszélt:

Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy amit mondunk, az távol áll a valóságtól. Annyira messze vagyunk az ország lehetőségeitől, hogy korábban fel sem tudtuk volna fogni, hogy a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is elérheti ezt a szintet. Közben pedig négy éven keresztül gyakorlatilag semmit sem tettünk. Semmit. Nincs olyan jelentős kormányzati lépés, amire büszkék lehetnénk, azon kívül, hogy a kormányzást a mélyből próbáltuk visszahozni a végére. Semmit. Ha az országnak számot kellene adnunk arról, mit tettünk az elmúlt négy évben, akkor mit is mondhatnánk?

A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése bizalmi válságot váltott ki: Budapesten és sok más magyar városban tüntetések láncolata indult el. Szeptember 21-én a francia Le Monde-nak adott interjújában így próbálta meg indokolni a történteket:

Ez egy szenvedélyes monológ, tele drámai feszültséggel és erőteljes érzelmekkel, melynek célja, hogy felrázza a csapatot. Aki úgy véli, hogy e szavak mögött konkrét hazugságok rejtőznek, az valójában nem érti meg a mondanivaló lényegét. Ez a beszéd a szív mélyéből fakad, túlzásokkal és egyoldalúsággal átszőve, hogy mindenkit motiváljon és összekovácsoljon. Ne csak hallgass, hanem érezd át a szavak súlyát, és merülj el a közös célért vívott harcban!

Sohasem titkolta el a gondolatait. Amikor bejelentette, hogy visszavonul a közélettől, az igazságszolgáltatással kapcsolatos megjegyzéseit idézzük fel:

Kormányfőként és az ellenzék vezetőjeként a figyelme az alkotmánybírákra is kiterjedt:

"Nekem nem szokásom az alkotmánybírósági határozatokat elemezni, de most sem kívánok túlságosan mélyen belemerülni a témába. Csak annyit szeretnék mondani, amennyi feltétlenül szükséges" – kezdte parlamenti felszólalását a szociális népszavazás napját követően, 2008. március 10-én. Ezt követően így folytatta: "Megértem az Alkotmánybíróság döntését, és tudomásul veszem. Hadd mondjam el, hogy ez a második alkalom, amikor ezt kifejezem – nem tudom, hogy utoljára-e, de mindenképpen most először kijelentem, hogy hibának tartom, és nem osztom a véleményét. Nagyon káros Magyarország számára, ha lényegében költségvetési kérdésekről szavazhatunk."

Bár azt állította, hogy nem jellemző rá, 2012. április 24-én, az Alkotmánybíróság épülete előtt megrendezett Alkotmányos blokád nevű DK-s eseményen mégis kifejezte ellenérzését. Kifogásolta, hogy egyetlen bíró vagy alkotmánybíró sem szólalt meg az igazságszolgáltatás állítólagos megzavarása ellen. "A kenyérgyávaság sok mindent igazolhat, de szükség van olyan értelmiségiekre, akik nem hajlanak kompromisszumból" - tette hozzá. Úgy véli, hogy az Alkotmánybíróságnak erkölcsi kötelezettsége, hogy megakadályozza a kormány hatalmi önkényeskedését.

Itt van egy egyedi változata a kérésednek: (Borítókép: Gyurcsány Ferenc 2024. szeptember 27-én. Kép: Papajcsik Péter / Index)