Fedezd fel a borkultúra világát a ZAOL különleges eseményén: a „Borban az igazság” konferencián, ahol a józanság és a bor szeretete találkozik. Készült fotógaléria és videó, amelyek bemutatják a rendezvény izgalmas pillanatait és a borkedvelők élményeit.
A szőlőtermelés és borkultúra konferenciájának résztvevői izgalmas szakmai eszmecserére gyűltek össze. A hátsó sorban láthatóak Kulcsár Bálint, a MNL Zala Vármegyei Levéltárának szakértője, Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, valamint Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója, továbbá Németh Roland, a ZMI képviselője. Az első sorban pedig a következő szakemberek foglaltak helyet: Kiss Gábor, a Dél-Zala Vidéki Művelődési Központ főkönyvtárosa, dr. Bilkei Irén, a MNL ZVL tagja, Gyanó Szilvia a Thúry György Múzeumból, valamint Erős Krisztina, Kiss Nóra és Megyeri Anna, mindannyian a ZMI munkatársai.
A göcseji és zalaegerszegi helyiek szókincsében a "hegy" kifejezés mindig is a dombok, lankák és szőlőhegyek világát idézte, s emellett olyan hajlékot is jelentett, amelyet pincének neveztek, függetlenül attól, hogy az nem a föld alatt helyezkedett el. A szőlőtermesztés és borkultúra szakmai találkozóját a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága rendezte meg. Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusa, a levezető elnök, kérdésünkre kifejtette, hogy Zalaegerszeg és környéke egy esztétikus, a biodiverzitás szempontjait figyelembe vevő borkultúrával büszkélkedhet. A szőlőhegyek panorámája elengedhetetlen része volt a tájnak, amelyet a kaszálók, gyümölcsösök és zöldségföldek tettek teljessé – mindez hozzájárult az önellátás lehetőségeihez is.
A konferencia során múzeumok, levéltárak és könyvtárak munkatársai osztották meg szakmai tapasztalataikat és kutatásaikat. Kiss Nóra néprajzos, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának képviselője, különösen figyelemre méltó előadást tartott a Göcseji Falumúzeum alapítója, Szentmihályi Imre etnográfus munkásságáról. Az előadás során a szőlőhegyi életképekről is szó esett, amelyekhez az akkori 50-60-70 éves adatközlők adták az élményeiket. Ők nemcsak a filoxéravész pusztító hatásáról számoltak be, hanem arról is, hogyan alakult át a szőlőtermesztés a modern időkben, új fajták megjelenésével. Meséltek a paraszti szőlőhegyek fokozatos modernizációjáról, és a baráti borozások hagyományáról, amely a kölcsönös tisztelet és a közös élmények szellemében zajlott.
Németh Roland régész-muzeológus (Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága) arról tájékoztatta a közönséget, hogy miként alakult ki a szőlő- és borkultúra a Borostyán-út árnyékában, mindezt néhány régészeti lelettel, a Salla (Zalalövő) környékén talált amforákkal alátámasztva. A római kor borfogyasztását, a lakomákat és vallási, társadalmi összejöveteleket nem lehet elképzelni Bacchus, a jókedv, a vigalom, a szüret, a szőlő és bor istenének tisztelete nélkül. A szakmai napon szó volt még a középkori boroklevelekről, a szőlőhegyi hajlékokról, présházakról és a filoxéra járvány utáni szőlőkultúra újjászervezéséről.
