Zöldek és gazdák: a Mercosur hidat épít a különböző nézőpontok között - Agrárágazat
Nehezen megjósolható, hogy milyen hatásai lesznek a Dél-Amerika és Európa között létrejövő Mercosur megállapodásnak. Azonban egy biztató fejlemény már most is megfigyelhető: a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi aktivisták, valamint a termelők közötti együttműködés erősödik. Ez az egyezmény lehetőséget teremt arra, hogy közösen foglalkozzanak a környezetre és az európai mezőgazdaságra gyakorolt potenciális negatív hatásokkal.
A Mercosurt illetően már az beszédes, hogy 25(!) éve készítik elő. Ez egyrészt arra utal, hogy számos elemében aligha reagál a felgyorsuló geopolitikai (orosz háború), piaci és szabályozási változásokra (tömegtermelés, hatóanyagokat és élelmiszerbiztonságot érintő előírások stb.). Továbbá beszédes, hogy még 25 év után is mind a környezetvédők, mint az élelmiszerbiztonság miatt a vásárlókért aggódók, mind a gazdálkodók számos országban ellenzik a Mercosur-országokkal aláírandó kereskedelmi megállapodásokat, ami megszünteti számos agrártermék behozatali vámját. Az uniós országok számára ugyan olcsóbbá és könnyebbé válik a sajt, bor, gyógyszerek és autók exportja a latin-amerikai országokba. De ezért első hallásra is nagy árat fizet az európai mezőgazdaság: a latin-amerikai országok olcsóbban exportálhatnak húst, szóját, autóalkatrészeket és alapanyagokat.
Az EU és a Mercosur-országok közötti kereskedelem évente több tízmilliárd eurót tesz ki. Összességében a két kereskedelmi blokk lakossága nagyjából 700 millió fogyasztó. A támogatók azt mondják: miközben az Kína, India és részben Brazília új gazdasági blokkon dolgozik, továbbá az oroszok kiszámíthatatlan geopolitikai magatartása miatt az EU és Dél-Amerika együttműködése stabilitást adhat.
Az ellenzők - például a franciák, hollandok, lengyelek - viszont tisztességtelen versenytől tartanak, főleg a mezőgazdaság szempontjából. Tény, hogy a megállapodás számos olyan termékkört érint, amelyeknél az Európai Unió egyre nagyobb erőfeszítésekkel képes csak megőrizni versenyképességét. Ez akár a tej- és húsipart, a szója- és etanol- vagy a méztermelést egyaránt jelenti. Nem véletlen, hogy Dél-Amerikában lényegében osztatlanul nagy lehetőséget, megnyíló új piacot látnak a Mercosurban, míg Európában aggályok övezik a készülő megállapodást.
Kérdéses, hogy az Európai Unió végül ratifikálja-e az egyezményt, különösen, mivel jelentős agrárországok, mint Franciaország és Lengyelország, már kifejezték ellenállásukat. Magyarország ugyan viszonylag kis szereplő a mezőgazdasági piacon, de az ellenzők táborába tartozik, hiszen a vámegyezmény számos, stratégiai fontosságú agrárágazatot érint veszélyeztetően. A baromfi-, gabona-, hús- és méztermelés mind olyan területek, amelyeknél a hatások kockázatos következményekkel járhatnak.
A különbségek még élesebben kirajzolódnak az európai környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági törekvések, valamint a Mercosur jövőbeni lehetőségei között. Az európai termelők nap mint nap tapasztalják a szigorú szabályozásokat, amelyek a mezőgazdasági termelést övezik: hatóanyagok csökkentése, a vegyszerek és egyéb inputanyagok használatának mérséklése, valamint a talaj- és biodiverzitás megőrzésére irányuló gazdálkodási gyakorlatok. Ezzel szemben Dél-Amerikában ezek a normák még távolról sem érik el ugyanezt a szintet. Ennek következményeként az ottani termelés költséghatékonyabb, de sokkal nagyobb környezeti kockázatokkal jár, mint például az erdőirtások. Ráadásul a környezetvédelmi aktivisták, akik most már a gazdák támogatását is élvezik, arra figyelmeztetnek, hogy miért lenne indokolt dél-amerikai termékek hosszú távú szállítása, amely jelentős környezeti lábnyommal jár, amikor ugyanazokat az élelmiszereket – gyümölcsöket, húst, tejet, gabonát – helyben is elő tudnák állítani az európai gazdák.
A Magyar Agrárkamara (NAK) határozottan kritikus véleményt fogalmazott meg a Mercosur-egyezmény elfogadásával kapcsolatban. Tavaly a kamara kiállt az ellenzők érvei mellett, hangsúlyozva, hogy a megállapodás figyelmen kívül hagyja az EU Green Deal kezdeményezéseit, valamint a mezőgazdaságot érintő aktuális kihívásokat, mint például a COVID-19 világjárványt és az orosz-ukrán háborút. A NAK osztja a COPA-COGECA, a jelentős európai agrárérdekvédelmi szövetség álláspontját is, miszerint a Mercosur megállapodás negatívan befolyásolja a magyar és európai gazdák helyzetét, és kereskedelmi szempontból is tarthatatlan.
