Zsiday Viktor véleménye szerint a kormány új lakáspolitikája zsákutcának bizonyul.
A lakásépítési tevékenység alacsony szintje mögött valószínűleg több tényező is húzódik, mint például a szigorú szabályozások, az állami beavatkozások, a magasan képzett szakemberek elvándorlása, valamint egyéb tényezők. Zsiday Viktor közgazdász és befektető legújabb blogbejegyzésében azonban világosan kifejti, hogy a piaci árak és a kínálat mennyiségi mutatói alapján jogosan feltételezhetjük: a magyar lakáspiac inkább kínálati problémákkal küzd, semmint keresleti hiányosságokkal. Ezt az érvet ábrákkal is alátámasztja, így még meggyőzőbbé téve az álláspontját.
Mi történik, ha egy olyan piacon, ahol a kínálat korlátozott, hirtelen megnöveljük a keresletet? Ezt tapasztalhattuk a kormány eddigi lakáspiaci programjaiban, és valószínűleg meg fogjuk élni a 3%-os kedvezményes hitelprogram bevezetésekor is. A várakozások szerint idővel valóban megjelenik majd némi kínálatbővülés, de ezzel párhuzamosan az ingatlanárak drasztikus emelkedésére is számíthatunk. Ez pedig kedvező helyzetet teremt azok számára, akik már birtokolnak lakást, vagy akarnak befektetési céllal ingatlanokat vásárolni. Azok, akik csak most lépnek be a piacra, viszont nehéz helyzetbe kerülhetnek a folyamatosan növekvő árak miatt.
Ha valóban szeretnénk támogatni őket, akkor a kínálat ösztönzése a kulcs, nem pedig a kereslet növelése. Ilyen körülmények között a lakásállomány bővülése úgy valósulhat meg, hogy az árak csökkennek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a lakáspiaci árak általában hajlamosak a lefelé ragadásra, ami azt jelenti, hogy ezek az árak valószínűleg hosszú időn keresztül változatlanok maradnak. Bár nominálisan nem csökkennek, reálértelemben mégis előfordulhat, hogy az értékük csökken a gazdasági környezet változása miatt.
A kormány lakáspiaci intézkedései az utóbbi években javarészt a kereslet növelésére irányultak. Az új, 3%-os hitel lehetősége is ezt a tendenciát követi: a gazdagabb rétegek számára kedvező, míg a hátrányosabb helyzetűeknek hátrányos következményekkel jár. Ennek legszembetűnőbb hatása az ingatlanárak emelkedése, ami tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Ehelyett a kínálati oldal megerősítésére lenne szükség, ha valóban szeretnénk előrelépni a lakáspiacon, ahol az új építkezések aránya európai viszonylatban kiemelkedően alacsony. Az újabb keresletélénkítő intézkedéseknek társadalmi szempontból nincs igazi értelme.
